a
→Története: ref korr
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a (→Mai használata: link) |
a (→Története: ref korr) |
||
|
A legtöbb történész egyetért abban, hogy a suanpan koreai közvetítéssel került Japánba a 15. században. A korai szorobánok gyöngyeit egy kicsit módosították, hogy könnyebben lehessen őket kezelni. Két gyöngy volt fent, és öt lent minden oszlopban. Bár a kereskedők megjelenése óta használták, a 17. századig nem terjedt el. Számolóművészek népszerűsítették akkoriban, mint Mōri Shigeyoshi és Yoshida Mitsuyoshi. Az Edo-korszakban sokat vizsgálták a japán matematikusok, köztük Seki Kowa. Az eredmények ismeretében alakítottak a szorobánon és a rajta végzett számítási algoritmusokon is.
Abban az időben, amikor a japán pénzrendszert [[tizenhatos számrendszer|tizenhatosról]] tízes számrendszerűvé alakították, a gyöngyök számát is csökkentették. 1850 körül a két égi gyöngy közül eltávolították az egyiket. Az új szerkezetet a [[Meidzsi-kor]]ig a suanpannal párhuzamosan használták, amikor is a japánok végleg elhagyták a suanpant. 1891-ben Irie Garyū alakította ki a ma ismert szorobánt, ami egy égi, és négy földi gyöngyöt tartalmaz.<ref>{{Cite
A suanpan használata a szorzótábla mellett az osztótábla ismeretét is igényelte. A tábla használatán alapuló módszert a japánok kyūkihō, az osztótáblát hassan néven emlegették. Habár Momokawa Chubei 1645-ben már használta a később standard módszer néven ismert osztótábla nélküli algoritmust,<ref>{{Cite book | last1 = Smith | first1 = David Eugene | last2 = Mikami | first2 = Yoshio | title = A History of Japanese Mathematics | publisher = The Open Court Publishing | year = 1914 |chapter=Chapter III: The Development of the Soroban. |pages=43–44. | postscript = <!--None-->}} [http://www.questia.com/PM.qst?a=o&d=93950015 Free digital copy] available at [[Questia Online Library|Questia]].</ref> az [[osztótábla]] a tizenhatos számrendszer használata miatt sokáig nem ment ki a használatból. 1935 óta a standard módszert tanítják, mivel a korábbi módszerhez a bonyolult szerkezetű osztótáblát a szorzótáblához hasonlóan kellett tudni.
==Versenyben az elektronikus számológéppel==
1946 november 12-én [[Tokió]]ban versenyt rendeztek a szorobán és a számológép között. A szorobánon Kiyoshi Matsuzaki, a számológépen Thomas Nathan Wood számolt. Mind a sebességet, mind a pontosságot pontozták. Voltak feladatok mind a négy alapműveletre, és egy összetett feladat, ami az összes alapműveletet tartalmazta. A szorobán 4 : 1 arányban nyert; a számológép csak a szorzásban volt jobb.<ref>{{cite book|last=Stoddard|first=Edward|title=Speed Mathematics Simplified|year=1994|publisher=Dover|pages=12}}</ref> A Nippon Times szerint az eredmény megrázta a civilizációt. A Stars and Stripes szerint a szorobán döntő győzelme egy lépéssel visszavetette a gépek korát.
| |||