„Blaskovics József” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
+Kategória:1910-ben született személyek; +Kategória:1990-ben elhunyt személyek (a HotCattel) {{DEFAULTSORT:Blaskovic~s Joz~sef}} |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Kazah –> kazak nyelv |
||
11. sor:
Részt vett a [[Török Nyelvészeti Társaság]] (TDK), a [[Török Történeti Társaság]] (TTK), a [[P.I.A.C.]] valamint a Nemzetközi orientalisztika kongresszuson [[Moszkva|Moszkvában]] ([[1960]]). Előadási ciklusa volt [[Törökország]]ban, [[Magyarország]]on és [[Románia|Romániában]]. Elsősorban a törökök magyarországi uralmának forrásaival és azok kiadásával foglalkozott. Török eredetű nyelvi jelenségeket is kutatott a cseh és szlovák nyelvben, valamint a helynevekben [[Szlovákia|Szlovákián]]. Néprajzi kutatások, magyar és török tankönyvek és mai török irodalom megjelentetése is fűződik nevéhez.
[[Török nyelv|Török]], [[azerbajdzsán]]i, [[tatár]], [[kazak nyelv|kazah]] és [[bengáli nyelv]]ből cseh és magyar nyelvre fordított szépirodalmi műveket. Magyarra fordította és kiadta a feltételezett magyar ősgeszta török nyelvű változatát, a [[Tarih-i Üngürüsz]]t ([[1984]]). Több művében tudományosan feldolgozta a [[felvidék]]i vonatkozású török forrásokat. Egyik fő műve (A kegyes szultánok és a nagyságos erdélyi fejedelmek – [[I. Rákóczi György|I.]] és [[II. Rákóczi György]] – levelezése a Kassai Királyság ügyében) mindmáig kéziratban maradt.
A [[Török Nyelvészeti Társaság]] (Türk Dil Kurumu, 1957) levelező tagja, valamint a P.I.A.C. (Permanent International Altaistic Conference) tagja. Munkája elismeréseként a [[Török Tudományos Akadémia]] [[1957]]-ben tiszteletbeli tagjává választotta, a [[Török Köztársaság]] elnöke [[1973]]-ban díszoklevelet adományozott neki, a [[Nemzetközi Kulturális Kapcsolatok Intézete]] pedig [[1975]]-ben díszoklevéllel és emlékéremmel tüntette ki. [[1978]]-ban megkapta a [[Kőrösi Csoma Sándor Emlékplakett]]et is.
| |||