„Stuart Mária (színmű)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
25. sor:
1568-ban Stuart Mária a férje gyilkossága után feleségül megy a gyilkoshoz. Mivel a nép dühös Mária veszélyben van, Skóciából menekül Angliába. Azt reméli, hogy ott a rokon Erzsébet védelme alatt biztonságban lesz. Erzsébet azonban fenyegető veszedelmet lát Máriában, akinek joga van az angol trónra. Őrzés alatt egy kastélyben él 18 évet. A dráma cselekménye Angliában 19 évvel a menekülés után és három nappal Mária kivégzése előtt kezdődik.
Stuart Mária legendás szépsége, melyet Erzsébet is kiemel, sőt még irigységét is kimutatja vetélytársnője felé, felbujtott néhány fiatal férfit mint például Mortimert Mária felszabatítására. Mortimer, aki az egyik vigyázója Máriának, beleszeret és ígéretet tesz neki, hogy segít kiszabadulni. Erzsébet előtt színleli, hogy meg fogja ölni Máriát, de Valóban támogatja Máriát az angol trón megszerzésében is. Az államcsínyban Leicester is részt vett, aki szenvedélyesen szereti Máriát, de nyíltan sosem mert fellépni Erzsébettel szemben. Miután a pártütés kudarcba fullad, elárulja Mortimert. Leicester, aki a dilemmájában egy kibékülésben reménykedik, megszervezi Mária és Erzsébet találkozását, ami valóban nem történt meg. Az elején Mária alázatosan lép Erzsébet elé és felajda a jogosultságát a trónra. Az angol királynőnek ez nem elég, hanem meg akarja sérteni Mária becsületét. Szemére veti, hogy
Mortimer sikeretlenül próbálkozik Erzsébetet megölésével, a végén önmagát szúrja le. Az angol uralkodónő úgy érzi, trónja biztosítása érdekében meg kell Máriát ölnie. Mivel nem akarja magát rossz hírbe hozni, az írnokok vallomása alapján sem akarja aláírni Mária [[halálbüntetés|halálos ítéletét]], de udvara akaratának megfelelően végül szentesíti azt. Az iratot Davisnek adja, aki zöldfülű még az udvari politikában, és nem képes képviselni a királynő akaratát. Erzsébet átadja az aláírt iratot, de nem fűz hozzá parancsot, csak némán hallgat. Davis az okirattal a kezében kétségbeesetten tanakodik, hogy mi tévő legyen. Végül az egyik gróf elveszi tőle az iratot, és továbbítja. Mária a kivégzésnél teljes mértékben a mártír szerepét tölti be. Még megbocsát Erzsébetnek is, sőt sikeres uralkodást kíván neki. Meggyónja bűneit hithű katolikus lévén az egyik pappá szentelt udvarnokának, és boldogan megy a vérpadra, tiszta lelkiismerettel.
| |||