„I. Sápúr szászánida király” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.3) (Bot: következő módosítása: hy:Շապուհ Ա; kozmetikai változtatások
12akd (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
6. sor:
| képaláírás =
| uralkodás_kezdete = [[241]]
| uralkodás_vége = [[272273]]
| koronázás dátuma =
| titulusai =
19. sor:
| születési dátum = [[215]] körül
| születési hely = [[Firuzabad]] (?)
| halálozási dátum = [[272273]]
| halálozási hely = [[Bishapur]]
| temetés dátuma =
27. sor:
 
 
'''I. Sápúr''' ([[215]]? – [[272273]]. [[április]]a) [[I. Ardasír]] fia, a [[Szászánida Birodalom]] királya ([[240]] – [[272]]) volt. Folytatta az apja által megkezdett hódításokat, megszerezte [[Baktria|Baktriát]] és Kasant, számos hadjáratot vezetett Róma ellen. Mélyen behatolt a [[Római Birodalom]] területére, meghódította [[Antiochia|Antiochiát]] Szíriában ([[253]] vagy [[256]]) és legyőzte a római császárok közül [[III. Marcus Antonius Gordianus római császár|III. Gordianust]], [[Philippus Arabus]]t és [[Valerianus]]t. Ez utóbbit az [[Edesszai csata]] során [[259]]-ben foglyul ejtette. I. Sápúr diadalait a lenyűgöző [[Naks-i-Rosztam]]-i domborműveken örökítették meg, valamint egy monumentális sziklafeliraton perzsa és görög nyelven [[Perszepolisz]] közelében.
 
I. Sápúr intenzív fejlesztési tervvel rendelkezett. Számos várost alapított, néhányat közülük a római területről érkező menekültek népesítettek be. E menekültek között voltak keresztények is, akik a Szászánida Birodalomban szabadon gyakorolhatták vallásukat. Vallási szempontból I. Sápúr különösen a [[manicheizmus]]t favorizálta, megvédte [[Mani]]t és manicheus térítőket küldött mindenfelé. Sápúr barátságba került egy [[Smuel]] nevű babiloni zsidó rabbival, s ez némileg kedvezőbb helyzetbe hozta a babiloni zsidóságot az őket elnyomó törvényekkel szemben.