„Teleki–Bolyai Könyvtár” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
Erdélyi nagyasszonyok
2. sor:
 
[[Fájl:Teleki-téka1.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|A Teleki Téka épülete]]
A '''Teleki–Bolyai Könyvtár''' vagy közismert nevén '''Teleki Téka''' [[Marosvásárhely]] egyik legjelentősebb kulturális öröksége. A könyvtárat [[1802]]-ben létesítette gróf [[Teleki Sámuel (kancellár)|Teleki Sámuel]], [[Erdély]] kancellárja, aki nemcsak gazdag, dehanem rendkívül művelt ember is volt, több európai egyetemen tanult. Vagyona nagy részét a több mint 40 000 kötet megvásárlására fordította, amellyel létrehozta a ma nevét viselő Közkönyvtáratközkönyvtárat. A [[könyvtár]] több [[ősnyomtatvány]]t, sok régi könyvet, kéziratot és könyvritkaságot őriz. (Érdekesség, hogy Pesten ugyanabban az évben alapította gróf [[Széchényi Ferenc]] is a magáét ([[Országos Széchényi Könyvtár]]), amely a [[Magyar Nemzeti Múzeum]] őse is.)
 
==Története==
===Teleki Téka===
[[Teleki Sámuel (kancellár)|Teleki Sámuel]] [[1759]]. [[november 7.|november 7]]-től [[1763]]. [[november 17.|november 17]]-ig [[Svájc]]ban, [[Hollandia|Hollandiában]] és [[Franciaország]]ban tett tanulmányutat, melynekennek során a [[bázel]]i, [[utrecht]]i és [[leyden]]i egyetemen tanult. A könyvgyűjtés megkezdésében [[Jakob Christoph Beck]] teológia- és történelemprofesszor, a bázeli közkönyvtár őre látta el hasznos tanácsokkal. Az utazás során érintett városokban felkereste a tudósokat, könyvkereskedőket és könyvtárosokat; mire hazaért, már szakértő [[bibliofil]]lá képezte magát és kilenc ládányi könyvet hozott magával, huszonhat és fél mázsa súlyban. [[Sáromberke|Sáromberki]] birtokán letelepedve, levelezés útján tartotta a kapcsolatot kora hazai és külföldi tudósaival, megszervezte könyvbeszerző hálózatát, és könyveket kölcsönzött. Elsősorban a külföldön tanuló erdélyi diákokat bízta meg azzal, hogy tájékoztasságtájékoztassák a könyvújdonságokról és segítsenek a könyvek megszerzésében illetve hazajuttatásában.
 
Teleki 1778-ban [[Nagyszeben]]be költözött, ahova a könyveit is magával vitte, és folytatta a kölcsönzést. [[Benkő József]] írt írt a gyűjteményről a ''[[Magyar Hírmondó]]''ban: „...könyvesház is soha Erdélyben olyan... mint ugyan Szebenben (oda vitetvén Sáromberkéről) a Méltóságos R. Sz. B. gróf Széki Teleki Sámuel Gubernális Tanácsúr Őnagysága könyvbéli vagyona, amelyre sok ezer költség ment fel és mégyen is minden esztenőnkéntesztendőnként; ennek is ottan minden jó emberek hasznát vehetik Őnagysága kegyességéből.” 1785-ben [[Nagyvárad]]ra, 1787-ben [[Bécs]]be tette át lakását, de a könyveket Szebenben raktároztatta el. Bécsben ismerkedett meg Johannes von Müllerrel, a kor neves könyvszakértőjével, aki sokat segített neki a könyvek azonosításában és felbecsülésében. 1788-ban az Erdélyben folyó osztrák-török hadműveletek miatt Teleki igen aggódott a könyvtára épségéért, ezért sógorát, Jósika Antalt kérte meg, hogy a könyveket Marosvásárhelyre költöztesse. Az 1790-es évek elején (a pontos dátukdátum nem ismert) Teleki a könyvtárat Bécsbe vitette, de 1797 áprilisában a franciákkal folytatott háború miatt ismét Marosvásárhelyre menekítette őket. Itt abban Wesselényi-házban raktároztatta a könyveket, amelyet felesége, iktári Bethlen Zsuzsanna örökölt. nagynénjétől, báró Wesselényi Katától.
 
A 17. századbeli épületet Teleki 1799–1802 között kibővítette, és a megnyitás előtt, 1802 őszén személyesen irányította a könyvek elrendezését. Ekkor vette szolgálatába az első marosvásárhelyi könyvtárost, Szász Józsefet, aki nagyon korszerű katalógusrendszert állított föl. A továbbiakban távolról figyelte és irányította a gyűjtemény sorsát, utolsó levelét ais könyvtárosnak- halála előtt 19 nappal - neki írta. Végrendeletében a gondoskodott a gyűjtemény sorsáról: hitbizományként örököseire hagyta, kötelezve őket a könyvtár továbbműködtetésére, ugyanakkor felügyeletével az erdélyi református főkonzisztóriumot bízta meg. A saját gyűjteményéhez csatolta korábban1799-ben elhunyt felesége, Bethlenmintegy Zsuzsanna2000 kötetes, kizárólag magyar nyelvű gyűjteményét is, amelyet még annak nagyanyja, Rhédei Zsuzsanna alapozott meg, majd Wesselényi Kata tovább gyarapított.<ref>http://www.muvelodes.ro/pdfs/2006-03.pdf Erdélyi nagyasszonyok</ref>
Teleki Sámuel halála után a Téka rendszeres gyarapodása akadozni kezdett, majdnem megszűnt. Az örökösök utóbb állandó viszályban álltak a főkonzisztóriummal, mert a gyűjteményt saját tulajdonuknak tekintették, és megakadályozták a reformátusok ellenőrzési jogainak gyakorlását. 1861-ben Teleki Sámuel fiának, Teleki Ferencnek a halálakor, a Teleki Téka vagyoni hátterének szánt ingatlanokat minden korlátozás nélkül fiára telekkönyvezték, ezért a főkonzisztórium jogutóda pert indított, de nem járt sikerrel.
16. sor:
Még [[Szabó Károly (történész)|Szabó Károly]] 1850–1855 között itt dolgozott Teleki József megbízásából, és [[Mikó Imre (politikus)|Mikó Imre]] is aktívan használta a könyvtárat az [[Erdélyi Történelmi Adatok]] 1855—1858-as kiadásainak előkészítésekor. 1864-ben megvették a Téka számára [[Récsi Emil]] 800 műből álló jogi könyvtárát. Az 1880-as évektől kezdve az intézmény könyvtárból könyv-múzeummá alakult át, beszerzései nem tartottak lépést a kor tudományos igényeivel.
 
1913. december 5-én a könyvtárat felügyelő örökös, Teleki Sámuel új alapítványt létesített ''Gróf Teleki Sámuel volt erdélyi kancellár és dédunokája, gróf Teleki Sámuel v. b. t. t. gróf TelekikönyvtárTeleki könyvtár alapítványa'' néven. Az alapítvány vagyonaként a {{szám|60000}}—{{szám|70000}} kötet, illetve a téka főépülete, a két szárny közötti udvar és a könyvtáros kerjekertje maradt meg. Az egyház felügyeleti joga megszűnt. 1942-ben a Teleki család és a református egyház közötti megegyezés alapján létrejött az új ''Teleki Könyvtár Alapítvány'', ezzel a könyvtár az egyház felügyelete és az alapítványi tanács gondnoksága alá került.
 
A Teleki nemzetségi levéltárat 1916-ban [[Budapest]]re menekítették, aholma az [[Magyar Országos Levéltár|Országos Levéltár]]ban található. A [[második világháború]]t követő években a Teleki Könyvtár állami kezelésbe került.
 
===Bolyai Könyvtár===
24. sor:
 
===Teleki–Bolyai Könyvtár===
1955-ben a Téka épületébe költözött a [[Bolyai Farkas Líceum|marosvásárhelyi Református KollegiumKollégium]] Nagykönyvtára (Bolyai Könyvtár), majd 1962-ben Teleki–Bolyai Könyvtár néven egyesítették a két gyűjteményt egyesítették. Ebben a gyűjteményben fedezte fel dr. [[Farczády Elek]] a [[marosvásárhelyi sorok]] illetve marosvásárhelyi glosszák néven ismert 14. századi magyar nyelvemléket.
 
Szintén ide kerültekkerült az [[államosítás]] után a feloszlatott [[Mikháza|mikházi]] ferences kolostor gyűjteménye, az egykori [[székelykeresztúr]]i Unitárius Gimnázium könyvtára, a [[máramarossziget]]i Református Kollégium könyvtára, illetve a marosvásárhelyi Katolikus Főgimnázium tanári könyvtára.
 
1993-ban a [[Teleki család]] külföldön élő tagjai [[Bázel]]ben létrehoztak egy alapítványt ''Förderstiftung Teleki Téka'' néven a Teleki–Bolyai Könyvtár támogatására. 1999-ben ennek a bázeli alapítványnak a segítségével létrejött a marosvásárhelyi székhelyű Teleki Téka Alapítvány is, ugyanezzel a céllal.
37. sor:
 
== Források ==
* ''Teleki Sámuel és a Teleki-téka.'' A leveleket válogatta, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta [[Deé Nagy Anikó]]. Bukarest: Kriterion., 1976
* Deé Nagy Anikó: [http://epa.oszk.hu/00100/00143/00014/dee_h.html A marosvásárhelyi Teleki Téka.] ''[[Könyvtári Figyelő]]. 41. évf. 1995/2.
* gróf Teleki Domokos: ''[http://mek.oszk.hu/07400/07442/# A marosvásárhelyi Teleki-Könyvtár története.]'' Cluj-Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 1931. [[Erdélyi Tudományos Füzetek]] 29.
*[http://www.telekiteka.ro A Teleki–Bolyai Könyvtár honlapja]
<references/>
 
== További információk ==
* Sombori László: ''A’ Musák háládatossága. R. Sz. birodalombéli groff Széki Teleki Teleki Sámuel Ur ő Excellentziájához a könyvtárért, mellyet ... Erdélybe Maros-Vásárhelyre a közjóra helyeztetett.'' Kolozsvár., 1801.
* Kazinczy Ferenc: Erdélyi Cancellárius, gr. Teleki Sámuel Excell. Bibliothecája. In: TudGyűjt. Pest. VII. (1817). 3–8.
* Deé Nagy Anikó: ''[http://mek.oszk.hu/03200/03247/ A könyvtáralapító Teleki Sámuel.]'' Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 1997. ISBN 973-98092-1-9
* Deé Nagy Anikó: ''[http://mek.oszk.hu/03100/03164/ A Marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár ex librisei.]'' Kolozsvár: Polis., 2001. ISBN 973-9267-95-5
* Orbán János: ''[http://lexikon.adatbank.ro/muemlek.php?id=179 Műemlékek: Teleki Téka, Marosvásárhely.]'' lexikon.adatbank.ro