„Tüzérség” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.3) (Bot: következő hozzáadása: be:Артылерыя
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Gránát –> Kézigránát
36. sor:
A lőport kezdetben egy egyszerű zsákba töltötték. Az [[1620-as évek]]ben a töltet és a [[lőpor]] kombinálásával állították elő az első [[töltény]]eket. A megoldás igen gyorsan elterjedt, majd később tökéletesedett. Meggyorsította és egyben biztonságosabbá is tette a töltést. Hátránya is volt: a zsák szövete nem égett el teljesen, a szövet pedig részben benne maradt a csőben. Ezeket a szövetdarabokat egy külön eszközzel, a [[kaparópálca|kaparópálcával]] kellett eltávolítani. [[II. Gusztáv Adolf svéd király]] volt az, aki újra ágyúkat vetett be csatában. Ennek érdekében az addigiaknál könnyebb és kisebb ágyúkat fejlesztetett ki. Nagy számban alkalmazta ezeket, de az ütközetek kimenetelét továbbra is a [[gyalogság]] döntötte el.
 
A [[gránátKézigránát|gránátokat]]okat a [[17. század]] során fejlesztették ki. A gránát [[robbanóanyag]]gal töltött, gyújtószerkezettel ellátott lövedék. A specializált tüzérségi eszközök (például [[hajófedélzeti ágyú]], [[tarack (löveg)|tarack]], [[mozsár]]) fejlesztése is ekkor indult meg. Az ágyúk fejlődésére a folyamatos méret- és tömegcsökkenés volt a jellemző, de az alapvető tervezési elvek egészen a [[19. század]] végéig nem változtak. Ekkorra tette csak lehetővé a fémmegmunkálási eljárások, a [[kémia]] és egyéb tudományok folyamatos fejlődése azt, hogy új elveken alapuló ágyúkat tervezzenek és gyártsanak.
 
A témával foglalkozó első, [[1650]]-ben kiadott jelentős könyvet [[Kazimierz Siemienowicz]] írta meg ''„Artis Magnae Artilleriae pars prima”'' (A tüzérség tudománya, Első rész) címen. Két évszázadon keresztül a legfontosabb, a tüzérséggel foglalkozó könyvnek számított szerte Európában.