„Olajcseppkísérlet” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Soti (vitalap | szerkesztései)
→‎A berendezés: átfogalmazás
Soti (vitalap | szerkesztései)
→‎A folyamat: javitas, bovites, meg nem kesz
19. sor:
===A folyamat===
 
A folyamat kezdetén - mivel ekkor még nem aktiváljuk az elektromos mezőt - az olajcseppek képesek szabadon esniesnek a lemezek között. A cseppek rövid idő alatt elérik a végsebességüket a kamrában lévő levegőrészecskékkel való ütközés következtében létrejövő [[súrlódás]] miatt. Ekkor aktiváljuk az elektromos mezőt, és ha az megfelelően nagy, néhány részecske (a töltéssel rendelkezők) emelkedni kezdenek (mivel a rájuk ható F<sub>E</sub> elektromos mező által az olajcseppre kifejtett, "felfelé" ható erő nagyobb lesz, mint a "lefelé" ható G nehézségi erő). Egy megfelelőnek tűnő olajcsepp kiválasztása és a mikroszkóp látómezejének közepére mozgatása után a feszültség kikapcsolgatásával elérjük, hogy a kiválasztott cseppen kívül minden más csepp leessen. A kísérlet további részében tehát már csak ezzel az egy cseppel dolgozunk.
 
A csepp szabadon eshet, és mivel az elektromos mezőt ismerjük, kiszámolhatjuk a csepp végsebességét. A cseppre ható húzóerő meghatározható a [[Stokes-törvény|Stokes-törvényből]]:
 
 
::<math>F = 6\pi r \eta v_1 \,</math>
A kiválasztott cseppet hagyjuk, hogy szabadon essen. Kis tömegéből kifolyólag gyorsan eléri a végsebességét, amikor más nem hat rá erő, vagyis a gravitációs erő kiegyenlítődik a közeegellenállással.
 
::<math>FF_K = 6\pi r \eta v_1 \,</math>
:ahol ''v<sub>1</sub>'' a leeső csepp végsebessége (amely akkor lépne fel, ha a cseppre nem hatna az elektromos mező), ''η'' a levegő [[Viszkozitás|viszkozitása]], r pedig a csepp sugara.
 
::<math>F_G = \frac{4}{3} \pi r^3 g(\rho - \rho_{air}) \,</math>
 
==Külső hivatkozások==