„Visegrád” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: Salamon –> Salamon magyar király |
|||
46. sor:
=== A magyar királyok kora ===
[[I. István magyar király|I. (Szent) István]] a Sibrik-dombon lévő erődben hozta létre első [[vármegye|vármegyéje]] [[várispán]]ságát (a várat [[1009]]-ben említi először írott forrás); a [[tatárjárás]] után indult meg a várrendszer kiépítése, a Várhegyen álló Fellegvár a völgyzáró várfalakkal, valamint a hatszög alaprajzú lakótoronnyal, az Alsóvárral (a Salamon-toronnyal, amely a közhiedelemmel ellentétben sohasem volt [[Salamon magyar király|Salamon]] Árpád-házi király börtöne). A vár és a körülötte kialakult település az [[Anjou]] királyok, [[Luxemburgi Zsigmond]] majd [[I. Mátyás magyar király|I. Mátyás]] uralkodása idején élte fénykorát. [[1323]] és [[1408]] között e város volt a magyar királyok hivatalos székhelye.
Itt volt [[1335]]-ben a nevezetes visegrádi királytalálkozó. [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] magyar király, [[János cseh király]] és [[III. Kázmér lengyel király]] mellett számos másik hatalom, így a [[Német lovagrend]] is képviseltette magát, s a nagymestere [[Braunschweigi Luther herceg]] békét írt alá [[Lengyelország]]gal, amelynek értelmében [[Dobrzyń|Dobrint]] (ma [[Dobrzyń]]), [[Lengyelország]]) visszaadták, valamint még az [[1331–32-es lengyel-lovagrendi háború|1331-32-es lengyel-lovagrendi háborúban]] elvesztett egyes [[kujawy]]-i várakat. A lengyel király itt mondott le végleg Sziléziáról a Német-római Birodalom javára. Visegrádon a három király szövetséget kötött. Megállapodtak, hogy közösen lépnek fel [[Bécs]] árumegállító joga ellen, kereskedőik részére a bécsi vám kikerülését rendelik el.
| |||