Főmenü megnyitása

Módosítások

Nincs méretváltozás, 6 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
[[1366]]-ban Tolcsvai János és fiainak, [[1398]]-ban Debrői Istvánnak, [[1404]]-ben Keéri Lászlónak, [[1410]]-ben Toronyi Pálnak,[[1414]]-[[1445]] között a Csicseri családnak, 1446-tól a Tolchvai és Upori családnak volt itt birtoka.
 
[[1511]]-től a Bánffy, Eödönffi, Dobó, Gerendi, Czékei, Mezőssyek, Szekrényessyek, Dessewffyek és sok más nemesi család birtoka volt. [[1602]]-ben a Lónyay, [[1630]]-ban a [[Rákóczi család]] volt Tolcsva birtokosa. [[1486]]-ban Nagytolcsva [[mezőváros]]i rangot kapott, és a későbbiek során is különféle városi szabadalmakat élvezett.
 
Egykor [[arany]]- és [[ezüst]]-bányászata is volt. A Tolcsva környéki hegyek pedig [[jáspis]]t, [[obszidián]]t és [[kalcedon]]t tartalmaznak.
* Tolcsván még az 1959. évi műemléki összeírás idején is két másik klasszicista kúria állt, az 1820 körül épített '''[[Szemere-kúria]]''', a Jókai u. 5. sz. alatt és az ekkor-tájt épült régi '''Szirmay kuria''', mely később dr. Bekény József családjáé volt, a Bajcsy-Zsilinszky u. 29. sz. alatt látható. Ezen kívül figyelmet érdemel még számos barokk és klasszicista polgárház.
* Az elmúlt években a térség gazdaságában végbement privatizációk hatásaként, a külföldi érdekeltségű társaságok – megismerve a település turisztikai lehetőségeit – visszatérő vendégei a falunak. A turisták érdeklődésének hatására mindinkább erzékelhetőek a belföldi turizmus fellendülésének a jelei is. Az utóbbi években jelentősen bővültek az igényes szálláslehetőségek és vendéglátóegységek száma. Felejthetetlen élményt nyújt az idelátogatóknak a borkóstolással egybekötött '''pincelátogatás''', melyhez tájjelegű ételek kínálata is társul.
=== Ismert emberek ===
 
Szekrényessy Anna (Nusi) /1880-1939/ nemzetközi hírű operaénekesnő. Szekrényessy Lajos (1847-1909) és Mezőssy Margit tolcsvai birtokosok leánya, született miskolcon. Ifjúsága jelentős részét töltötte Tolcsván. A nemzetközi operaszínpadok ünnepelt Wagner-énekesnője, ki Wagner minden jelentősebb operájának női főszerepét végig énekelte német, svájci, magyar és amerikai színpadokon.
== Források ==
* [[Borovszky Samu]]:Zemplén vármegye
Szekrényessy Attila: Egy borsodi udvarház története Bp. 2006. ISBN 963 229 008 9
 
== Jegyzetek ==
{{források}}
10

szerkesztés