„Jásztelek” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Története: 4 link korr.
49. sor:
[[1848]] ismét változásokat, forradalmat hozott. Május 27-én az elöljárók lemondanak, új választások kezdődnek, melyek eredménye szerint új tisztségviselők veszik át a falu irányítását. A [[Nemzetőrség]] felállításában községünk is segítkezett, 30 önkéntes indult a harcokba. Gyenes József [[plébános]] szervezőmunkájának keretében emberekkel, lovakkal és élelemmel segítettük a [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|szabadságharcot]]. Katonáink részt vettek a [[tápióbicske]]i és [[isaszeg]]i csatában is. A [[forradalom]] leverése után azonban a férfiakat az [[osztrák]] seregbe kezdték el toborozni, azokat pedig, akik vezető szerepet töltöttek be a harcokban, súlyos rabságra ítélték.
 
Az [[első világháború]] szinte a teljes hadbafoghatóhadba fogható férfi lakosságot érintette. A besorozottakat főként az [[Oroszország|orosz]], [[Szerbia|szerb]] vagy [[Olaszország|olasz]] frontra vitték, ahol sok ezer magyar katona halt hősi halált. Tiszteletükre május utolsó vasárnapja a Hősök Napja lett, és a község közepén lévő parkban [[1932]]. október 30-án felavatták az emlékművet is.
 
A [[világháború]] elvesztése után Jásztelken a [[munkásmozgalom]] gyenge hatásai figyelhetők meg. [[Jászberény]]ben [[1919]]. április 2-án alakult meg a [[direktórium]], községünkben minden bizonnyal ezt követően. Hogy milyen tevékenységet folytatott, nem lehet tudni. A direktóriumi tagok közül négy személy: Szabó Mátyás, Farkas János, Tóth János és Kis T. András a [[második világháború]] utáni életben fontos szerepet kapott. A [[csehszlovák]]ok majd a [[románok]] ellen sokan beléptek a magyar [[Vöröshadsereg]]be. Parancsnokuk Lusztik István volt, és [[Tiszafüred]]nél és [[Szolnok]]nál harcoltak a románok ellen.
 
A [[Tanácsköztársaság]] [[133]] napig tartott, majd a [[vörös terrorvörösterror]]t a [[fehér terrorFehérterror#Magyarország|fehérterror]] követte. Sajnos többnyire mindkettőnek ártatlan áldozatai voltak. Utóbb Lusztik Istvánt kivitték a [[Szovjetunió]]ba, azért, mert idehaza a [[Horthy Miklós]] és a kormány halálra ítélte volna. Rajta kívül még több embert leváltottak.
 
A közigazgatás a [[14. század|XIV. század]] végétől alakul ki. A fő igazgatási szerv a tanács, mely 12 főből állt, és a [[főbíró]] állt az élén. Ezeket a tisztségeket csak birtokosok tölthették be, így ezek az emberek rendszerint igen tehetősek voltak. Az [[1867]]-es [[kiegyezés]] után a közigazgatás is átszerveződik, létrejön [[Jász-Nagykun-Szolnok vármegye]]. Községünk a [[Jászság]]i felsőjárás része lett.
 
A [[második világháború]] után új társadalmi rend jött létre, kialakultak a tanácsok és a [[termelőszövetkezet]]ek. (Az első [[1949]]-ben alakult Jásztelken, [[TolbuhinTolbuchin]] néven.) Az [[1956-os forradalom]] után viszonylag békés időszak következett, egészen az [[1990]]-es [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltásig]].
 
== Népesség, népcsoportok ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Jásztelek