„Kasztrált (énekes)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
6. sor:
 
== Történetük ==
[[Fájl:Senesino, Cuzzoni, Berenstadt.JPG|bélyegkép|250px|Karikatúra Senesino (Francesco Bernardi) kasztrált [[Alt|kontraalt]] énekes fellépéséről [[Georg Friedrich Händel|Händel]] ''Flavio'' című operájában (középen Francesca Cuzzoni [[szoprán]], jobbra Gaetano Berenstadt kasztrált [[alt]]). A rajz, ha túlzóan is, de mutatja a kasztráltak különleges testi adottságait.]]
A kasztrálás divatja az [[Arabok|arab]] világból származott, és egészen a 18. század végéig gyakorlat maradt [[Európa|Európában]]. A kasztrálást orvos, vagy ha nem volt rá pénz, az anya végezte el. A témában szakkönyv is rendelkezésre állt, Harles d’Ancillon francia ügyvéd írása, aki a saját módszerét ismertette. A gyermeket forró vízbe ültették, a nyaki ereket elszorították, esetleg [[ópium]]ot is adtak neki, majd egy előzőleg tűzben felhevített késsel végezték el a beavatkozást, a [[Here (anatómia)|herék]] eltávolítását. A saját családban elkövetett kasztrálást ugyan a törvény és az egyház is üldözte, halállal és kiközösítéssel büntették, de a gyakorlatban könnyű volt balesettel, kutyatámadással, lórúgással stb. adni magyarázatot.
 
15. sor:
A 18. század végén, a közízlés változása valamint a szociális irányváltás a kasztráltak működése végét jelentette. Az utolsó híres énekes [[Giovanni Battista Velluti]] volt. Számára írta [[Giacomo Meyerbeer|Meyerbeer]] 1824-ben a ''Mózes Egyiptomban'' című operájának főszerepét. Az egyesült [[Olaszország]] kialakulása (1860) után törvényen kívül helyezték a kasztrálást, a korábban bevezetett francia törvények mintájára. 1878-ban [[XIII. Leó pápa]] megtiltotta új kasztráltak alkalmazását egyházi kórusokban, így számuk jelentősen lecsökkent. 1903-ban [[X. Piusz pápa]] véglegesen betiltotta a kasztráltak foglalkoztatását. Az utolsó kasztrált, aki a Sixtus-kápolna kórusában énekelt, [[Alessandro Moreschi]] volt.
 
A legnevesebb kasztráltak valamennyien koruk ünnepelt sztárjai voltak, így [[Farinelli|Carlo Broschi Farinelli]], [[Senesino|Francesco Bernardi ]], [[Gaspare Pacchierotti]], [[Girolamo Crescentini]], [[Antonio Bernacchi]] és [[Gaetano Maiorano]]. A kasztráltak szerepkörét napjaink operaszínpadi gyakorlatában [[szoprán|koloratúrszoprán]] vagy [[mezzoszoprán]] énekesnők, vagy [[kontratenor]]ok éneklik.
 
[[Cecilia Bartoli]] 2009-ben kiadott, ''SACRIFICIUM'' című hanghordozóján a kasztrált énekesekre emlékezik.