„Luna–1” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Lajos52 (vitalap | szerkesztései)
Lajos52 (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
34. sor:
 
==Küldetés==
A Hold megközelítése, a [[kozmikus sugárzás]], a [[napszél]], a [[mikrometeorit]]ok, az interplanetáris anyag és a [[Hold]] mágneses terének vizsgálata. [[Január 3.|Január 3]]-án a Földtől 119&nbsp;500 kilométer távolságban a szondából kidobott 1 kilogramm [[nátrium]] elpárolgása következtében ''mesterséges üstököst'' állítottak előValószínű, ezhogy elősegítetteaz aeredeti röppálya vizuális mérését, fényképezését, valaminttervek a gázokholdba viselkedésénekvaló vizsgálatát a világűrbenbecsapódást tartalmazták. A keletkezett felhőt 3 percen keresztül lehetett megfigyelni<ref>http://nssdc. Mintegy 6000 kilométerrel elrepült a [[Hold]] mellett és [[Nap]] körüli pályára álltgsfc. A Nap első mesterséges bolygója lett 450 napos keringési idővelnasa.gov/nmc/masterCatalog.do?sc=1959-012A A hírkapcsolatot 62 órán keresztül, a [[Föld]]től 597&nbsp;000 kilométerig sikerült fenntartani.nssdc</ref>
 
Valószínű, hogy az eredeti tervek a holdba való becsapódást tartalmazták.<ref>http://nssdc.gsfc.nasa.gov/nmc/masterCatalog.do?sc=1959-012A nssdc</ref>
 
==Jellemzői==
Építette és üzemeltette az OKB–1 ([[orosz nyelv|oroszul]]: Особое конструкторское бюро №1,- ОКБ-1).
Az [[1959]]. [[január 2.|január 2-án]] a [[Bajkonuri űrrepülőtér]] indítóállomásról egy [[R–7 Szemjorka|R–7]] interkontinentális rakétán alapuló [[Luna hordozórakéta|Luna]] (8K72) típusú hordozórakétával indították pályára. Közvetlen felemelkedéssel érték el a [[kozmikus sebességek|szökési sebesség]]et. Az első ember készítette tárgy, amely elérte a második kozmikus sebességet, végleg elhagyva a [[Föld]] körzetét. Mivel a sebessége kisebb volt a harmadik kozmikus sebességnél, azóta is a Nap körül kering, 450 napos periódusú ellipszispályán. A kémiai akkumulátorok kimerülésével a kapcsolat [[1959]]. [[január 5.|január 5-én]] megszűnt.
 
Az [[1959]]. [[január 2.|január 2-án]] a [[Bajkonuri űrrepülőtér]] indítóállomásról egy [[R–7 Szemjorka|R–7]] típusú interkontinentális rakétánrakétából alapulótovábbfejlesztet, [[LunaVosztok hordozórakétarakéta|LunaVostok–2]] (8K72) típusú hordozórakétával indították pályára. Közvetlen felemelkedéssel érték el a [[kozmikus sebességek|szökési sebesség]]et. Az első ember készítette tárgy, amely elérte a második kozmikus sebességet, végleg elhagyva a [[Föld]] körzetét. [[Január 2.|Január 2-án]] {{szám|119 500}} kilométerre a Földtől egy patron segítségével [[nátrium]]pára felhőt bocsátott ki a röppálya vizuális mérésének segítésére. A keletkezett felhőt 3 percen keresztül lehetett megfigyelni. [[Január 4.|Január 4-én]], másfél nap, 34 óra alatt közelítette meg a Holdat. Mintegy {{szám|15995}} kilométerrel elrepült a [[Hold]] mellett. Mivel a sebessége kisebb volt a harmadik kozmikus sebességnél, azóta({{szám|8900}} iskilométer/óra), ezért a Nap körülelső kering,mesterséges bolygója lett 450 napos periódusúkeringési ellipszispályánidővel. A hírkapcsolatot 62 órán keresztül, a Földtől {{szám|1597000}} kilométerig sikerült fenntartani. A kémiai akkumulátorok kimerülésével aaz aktív kapcsolat [[1959]]. [[január 5.|január 5-én]] megszűnt.
 
AzA űrszondát az OKB–1 tervezőiroda fejlesztette ki. Astabilizált, nagyjából gömb alakú űrszonda, hasznos tömege 362 kilogramm. [[1959]].Átmérője [[január90 4.|januárcentiméter, 4]]burkolata alumínium-én, másfélés napmagnézium alattötvözet. közelítetteKülső megfelületén volt elhelyezve a Holdatmagnetométer és hat rúdantenna. A gömb belsejében [[nitrogén]]gáz segítségével 20 °C-ot biztosítottak. Belsejében helyezték el a rádióadót, az akkumulátorokat, a műszerek elektronikus egységeit. FelületénMűszerei: voltbelső- aés 6külső darabhőmérséklet rádióantennamérő, a műszerek érzékelői: a- kozmikus sugárdetektor,- mikrometeorit-érzékelők,- négy töltöttrészecske-csapda,- magnetométer és [[Geiger-számláló]].
 
==Eredmények==
*A Luna–1 lett az első mesterséges bolygó.
*Új adatot szolgáltatott a Föld magnetoszférájáról, és a bolygóközi térről.
*Megmutatta, hogy a holdnak nincs magnetoszférája.
*Új adatokat szolgáltatott a [[napszél]]ről.
 
== Források ==
57. sor:
*{{cite web |url=http://www.zarya.info/Diaries/Luna/Luna.php
|title=Luna-1|accessdate=2012-11-18|publisher=zarya.info}}
*{{cite web |url=http://www.lib.cas.cz/space.40/1957/INDEX1.HTM
|title=Luna-1|accessdate=2013-1-10|publisher=ib.cas.cz}}
 
<center>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Luna–1