A steppei rovás ma ismert emlékeit többségében a hajdani [[Kazár Kaganátus]] területén találták meg, de [[Szibéria|Szibériától]] [[Erdély]]ig számos helyen előfordulnak további leletek. A [[kazárok]] egy része, akiket [[kabar|kavaroknak]] (vagy kabaroknak) neveztek a [[9. század]]ban csatlakozott aaz Árpád vezette magyarokhoz, részt vett a [[honfoglalás]]ban és így a mai magyar nemzet kialakulásában. A steppei rovást a feltárt leletek alapján a 7-től a 10/13. századig alkalmazták és legkésőbbi leleteinek egy része pontosan a kavarokhoz kötődik a Kárpát-medencében.<ref>Vékony Gábor (2004): A székely írás emlékei, kapcsolatai, története, 217. oldal</ref>
A steppei rovásírássalrovással rokon írások a néhány éve újjáélesztett [[Kárpát-medencei_rovásírás|kárpát-medencei rovás]] és a máig folyamatos használatban lévő [[Magyar rovásírás|székely-magyar rovás]].,<ref>Hosszú, Gábor (2011): ''Heritage of Scribes. The Relation of Rovas Scripts to Eurasian Writing Systems.'' First edition. Budapest: Rovas Foundation, ISBN 978-963-88437-4-6, az egész könyv olvasható a Google Books-on: http://books.google.hu/books?id=TyK8azCqC34C&pg=PA19</ref> azonban a steppei rovás korszerű használatáról nincs információ.
