„Független Újság” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: Pirandello –> Luigi Pirandello |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Erdélyi Ágnes –> Erdélyi Ágnes (költő) |
||
7. sor:
A lap 1935 áprilisában közölte [[Reményik Sándor]] ''Ahogy lehet'' c. versét, s elindította a "hídverés" cikksorozatát. E tárgykörből [[Hegedűs Nándor]], [[Kacsó Sándor (újságíró)|Kacsó Sándor]], [[Tabéry Géza]], [[Tavaszy Sándor]] és mások írásai jelentek meg. Az "ifjúsági és kisebbségi politika" ankétján megszólaltatták a radikális és szocialista fiatalok képviselőit. Ligeti Ernő cikksorozata felvázolta a magyar nemzetiség történeti útját a kisebbségi élet "bölcsőjétől", 1919-től az [[1930-as évek]]ig, Spectator (Krenner Miklós) pedig elindította a kisebbségi arcvonal vagy demokrata pártszövetség megteremtésének vitáját. [[Bányai László]] a vitához kapcsolódva felveti a kérdést: "Hol a demokrata arcvonal?" [[Balogh Edgár]] ''A magyar kultúra történelmi becsülete'' c. cikkében (1935) üdvözölte a baloldal találkozását a humanistákkal és a [[Székelyek|székely]] írók csoportjával. Az erdélyi irodalom vitájában a Független Újság az [[ESZC]] irodalompolitikájával szemben [[Berde Mária]] és Tabéry Géza, majd [[Szentimrei Jenő]] álláspontját támogatta; részletesen beszámolt [[Németh László (író)|Németh László]] [[románia]]i útijegyzeteiről s a nagyváradi hídverési vitáról, amelyben többek között részt vett [[Victor Eftimiu]], [[Octavian Goga]], [[Tabéry Géza]] és [[Zilahy Lajos]].
1936-ban és 1937-ben két rendkívüli vitaanyagnak adott helyet a lap. Az elsőnek központi kérdése a [[demokratikus]] szellemi arcvonal megteremtése. A kérdéshez hozzászólt [[Erdélyi Ágnes (költő)|Erdélyi Ágnes]], [[Heves Renée]], [[Jancsó Elemér]], [[Kovács Katona Jenő]], [[Körösi Sándor]], [[Méliusz József]], [[Mikó Imre (jogász|Mikó Imre]] és [[Szenczei László]]. Ezt követte 1937 tavaszán a "fiatal magyarok találkozója" kérdésében indított ankét, amelyben részt vett [[Asztalos Sándor]], [[Balogh Edgár]], [[Bányai László]], [[Demény Dezső]], [[Jancsó Elemér]], [[Jordáky Lajos]], [[Kéki Béla]], [[Kovács Katona Jenő]], [[Nagy István (író)|Nagy István]], [[Szemlér Ferenc]], [[Szabédi László]], [[Szenczei László]], [[Venczel József]], [[Vita Sándor]] és [[Wass Albert]]. [[Méliusz József]] a ''[[Szlovákia|szlovenszkói]] Tavaszi Parlament példamutatásáról'' közölt cikket, [[Józsa Béla]] felvetette a kérdést: "''Mi lesz a romániai magyar munkással?''" Az ankétot [[Tamási Áron]] foglalta össze ''Mind magyarok vagyunk'' c. cikkében.
A lap teljes egészében közölte a [[Vásárhelyi Találkozó]] előkészítő jelentését Tamási Áron, Asztalos Sándor, Jordáky Lajos, Nagy István, [[Petrovay Tibor]] és Vita Sándor aláírásaival; állást foglalt [[világpolitika]]i kérdésekben is: támogatta a [[Páneurópa]]-mozgalmat, határozottan állást foglalt a [[fasizmus]] ellen, hosszas cikkekben tett hitvallást a spanyol köztársaság mellett, s elítélte a [[Adolf Hitler|hitler]]ista [[Németország]] háborús politikáját.
| |||