„Emberi idegrendszer” változatai közötti eltérés

Nyugalmi, ingerületmentes állapotban az idegrostok elektromos polaritása olyan, hogy a rost belseje elektronegatív a külső felszínhez képest; az axonmembrán ''(axolemma)'' két felszíne közötti potenciálkülönbség mintegy –80&nbsp;mV. Ezt nevezik nyugalmi membránpotenciálnak.<ref>{{cite web|url=http://www.cogsci.bme.hu/~ktkuser/KURZUSOK/BMETE471008/2012_2013_1/2%20-%20Alapok%20-%20Idegsejt%20sejtmembran%20akcios%20potencial.pdf|title=Alapok - idegsejt, sejtmembrán, akciós potenciál|language=magyar}}</ref> Az úgynevezett nyugalmi potenciált a [[nátrium]]- és [[kálium]]ionoknak a membrán csatornáin keresztüli transzportja hozza létre, amelyet a membrán passzív (szelektív) áteresztőképessége és a nátrium-kálium pumpakáliumpumpa aktivitása tart fenn. A nátrium-kálium pumpakáliumpumpa működésének eredményeként három Na⁺&nbsp;ion pumpálódik ki a sejtből, két K⁺&nbsp;ion felvételével szemben. A pumpa a membránon keresztüli aktív, ion -koncentráció gradiensekkel szembeni, transzportot jelent, ezért energiafelhasználással jár, amit az adenozin-trifoszfát (ATP) szolgáltat.<ref>{{cite book|author=William F. Ganong|title= Az orvosi élettan alapjai|pages=62-64|publisher= (Medicina 1990)|id= ISBN 963-241-783-6|language=magyar}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.biologymad.com/nervoussystem/nerveimpulses.htm.|title=Nerve Impulses|language=angol|publisher=CHIP.EU}}</ref>

Egy idegingerület ''(impulzus)'' (akciós potenciál)<ref>{{cite web|url=http://physiology.elte.hu/eloadas/pszicho_elettan/2012_4.pdf|title=Élettan előadások ELTE|language=magyar}}</ref> az axon kezdeti szakaszáról kiinduló, önmagától terjedő elektronegativitási hullám, amely gyorsan halad a membrán ''(axolemma)'' felszíne mentén. Egy inger megváltoztatja a membrán Na⁺&nbsp;ion [[permeabilitás]]át az ingerlés helyén. Ekkor a Na⁺&nbsp;ionok gyorsan beáramlanak az axonba. Az axolemma külső felszínén a pozitív ionok mennyisége gyorsan nullára csökken. Ezzel a membránpotenciál is nullára esik, vagyis depolarizálódik. Egy típusos nyugalmi potenciál –80&nbsp;mV úgy, hogy a membrán külső felszíne elektropozitív a belső felszínhez képest; az akciós potenciál mintegy +40&nbsp;mV, mégpedig a membrán külső felszíne elektronegatív a belső felszínhez viszonyítva. A vékonyabb axonokban az akciós potenciál kevesebb lehet 40&nbsp;mV-nál. Az axolemma külső felszínének negatív töltésű része ekkor ingerként hat az axolemma szomszédos pozitív töltésű szakaszára, és kevesebb, mint 1&nbsp;millisecundum alatt a szomszédos rész nyugalmi potenciálja is átfordul akciós potenciálba. Ilyen módon az akciós potenciál végighalad az idegroston annak végződéséig. Ahogy az akciós potenciál halad az idegrost mentén, a Na⁺&nbsp;ionok belépése az axonba megszűnik, és az axolemma K⁺&nbsp;ionokra vonatkoztatott permeabilitása megnövekszik. Ekkor gyorsan K⁺&nbsp;ionok áramlanak ki az axolemma külső felszínére, így a nyugalmi membránpotenciál helyreáll. Egy idegi ingerület idegroston történt végighaladása után, miközben az axolemma még depolarizált, egy második inger, még ha erős is, nem képes ingerületet kiváltani az idegen ''(refrakter periódus)''.<ref>{{cite book|author=William F. Ganong|title= Az orvosi élettan alapjai|pages=62-64|publisher= (Medicina 1990)|id= ISBN 963-241-783-6|language=magyar}}</ref>. Egy idegrost ingerületvezetésének sebessége arányos az axon keresztmetszetének méretével, a vastagabb rostok ingervezetése gyorsabb, mint a vékonyabb rostoké. A vastag motoros rostokban (alfa rostok) az ingerületvezetés sebessége akár 70–120&nbsp;m/secs (252–432&nbsp;km/h!) is lehet. A vékonyabb érző rostok vezetési sebessége jóval kisebb.