„Nyálmirigy” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
hivatkozások |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
A ''klasszikus definició'' szerint: a '''nyálmirigy''' olyan külső elválasztású [[mirigy]], melynek kivezetőcsöve a [[szájüreg]]be torkollik. Ma már tudjuk, hogy a nyálmirigyek több olyan anyagot is termelnek (pl. epidermiális növekedési faktort), melyek belső elválasztású úton kerülnek kiválasztásra, így nem tekinthetjük a nyálmirigyeket egyértelműen külső elválasztású mirigynek, a ''helyesen'' külső és belső elválasztású vegyes mirigyek.<ref>Sonkodi István: Orális Medicina. Semmelweis Kiadó. Budapest, 1966. ISBN 9638154683</ref>
==Számuk, elhelyezkedésük, feladatuk==
6. sor:
==Nyálmirigybetegségek==
A nyálmirigybetegségeket a következő csoportokba sorolhatjuk: fejlődési rendellenességek, a nyáltermelés eltérései, nyálmirigy-gyulladások, [[nyálkő]], nyálmirigy cysták, nyálmirigy daganatok.
A nyálmirigybetegségek közül a leggyakoribbak a nyáltermelés eltérései, ezen belül is az alultermelés, azaz a szájszárazság. A szájszárazság az egyik leggyakoribb tünete a nyálmirigyek nem kielégítő működésének. A nyugalmi nyáltermelés 0,3 ml/perc, ha ennél kevesebb az elválasztás, akkor szájszárazságról beszélünk. Ilyenkor a nyál nem tudja védő funkcióját betölteni, a nyálkahártya berepedezik, ami behatolási kaput jelent a kórokozók számára, s ennek következménye gyulladás lehet. A szájszárazságnak lehetnek a nyálmirigybetegségeken kívül lehetnek általános okai is (hasmenés, hányás, másnaposság stb.), ezek viszonylag hamar rendezhetők folyadékbevitellel. Amennyiben a szájszárazságot valamilyen akut vagy krónikus nyálbetegség idézi elő, akkor a nyálat az alapbetegség meggyógyításáig műnyállal pótolni kell.
==Diagnosztika==
|