„Parajd” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a elütés |
|||
46. sor:
Határában a Kis-Küküllő és a Nagyág völgyén felfelé haladva emelkedő sziklacsoport egyik csúcsán állnak Rapsóné várának romjai. [[Székelyek|Ősszékely]] várnak tartják, eredete, sorsa ismeretlen. Az [[1974]]. évi ásatás alapján 11-[[12. század]]inak becsülik.
A településnek már a [[Római Birodalom|rómaiak]] korában is működtek [[só]]bányái. A hagyomány szerint eredetileg a mai Deszkásvár-dűlőben feküdt, melyet az itt talált településnyomok megerősítenek. Kápolnásmezőn egykor [[I. László magyar király|Szent László]] kápolnája állott, romjai [[1852]]-ben még látszottak.
A Székelyföld lakói [[1562]]-ig szabadon rendelkeztek a sóval, a sóvidéki sót a székely nemzet sójaként is emlegették, de a székelyek sorozatos lázongásai miatt II. János magyar király a székely sóbányákat állami monopóliummá nyilvánította. II. János elrendelte a sóbányák őrzését és így jön létre 1564-ben Parajd települése. Az erdélyi fejedelemség korában a székelyek sóbányája, a kamaraispán székhelye a szomszédos Sófalván volt. Parajd települése megszületésétől kezdve még sokáig Sófalva a későbbi [[Felsősófalva]] tartozéka, 1669-ben válik ki önálló településként Sófalvából. A Habsburg uralom alatt nyitják meg Parajdon a sóbányákat.
| |||