„Kapitány és katona: A világ túlsó oldalán” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
148. sor:
 
[[Fájl:HMS-Surprise-overall.jpg|bélyegkép|200px|jobbra|Az HMS Surprise modellje a San Diego-i Tengerészeti Múzeumban]]
 
{{Idézet|Kétszer ülhettem az asztalánál. Mindkétszer megszólított. Hatalmas szellem és kitűnő stratéga. ... Nos, mikor először szólt hozzám, sose fogom elfelejteni, mintha tegnap lett volna. Az asztal fölé hajolt, a szemembe nézett és így szólt: Aubrey, ide adná kérem a sót! Azóta is mindig igyekszem hűen idézni, ahogy ő mondta. Aztán másodszor egy történetet mesélt el. Egy köpönyeget kínáltak neki egy hideg éjszakán. Azt felelte nem szorul rá, cseppet sem fázik, fűti a király és a haza szeretete. Furcsa az ilyen pátosz és, ha más mondta volna, talán gúnyosan nevetnénk csak rajta, mint üres lelkendezésen, de Nelsontól lélekemelő volt.|Jack Aubrey kapitány [[Lord Nelson|Lord Nelsonról]]|i=0}}
 
{{Idézet|''Aubrey:'' - Ott van két zsizsip, doktor úr.<br />''Maturin:'' - Látom.<br />''Aubrey:'' - Melyiket választaná?<br />''Maturin:'' - Egyiket se, mert szakasztott egyformák, egyazon gabonaféregfajt képviselik.<br />''Aubrey:'' - Hogyha döntenie kellene, ha választania kell, két koszos, undok féreg közül...<br />''Maturin:'' - Jó, jó, nem bánom választok. A jobboldali férget választanám, az ugyanis hosszra és vastagságra nézve is nagyobb.<br />''Aubrey (Az asztalra csap):'' - Tessék, megfogtam! Lelepleződött! Talán nem tudja, uram, hogy a szolgálatban a kisebbiket kell választani két rossz közül.<br />''(nevetés az asztalnál)''<br />''Maturin:'' - Ki rossz élcet mond, lopni se rest. Micsoda vicc, még ilyet.<br />''Aubrey:'' - Igyunk hát a kisebbik rosszra!<br />''Tisztek:'' - Igyunk a kisebbik rosszra!|Jack megtréfálja Stephent a tiszti vacsoránál|i=0}}
 
{{Idézet|Nos fiúk! Tudom, hogy maguk bátor emberek. Azt is tudom, hogy már alig várják a közelharcot. De csak akkor fedhetjük fel magunkat, amikor már közel vannak. Ez az idegek próbája. A fegyelem különösen fontos lesz ma. Az Ascheron kemény dió lesz. Több, mint kétszeres túlerőben vannak. Nem adják olcsón a bőrüket. Nos hát, a vitorlákat hanyagul kezeljék, ne katonásan, aztán a jelre engedjék ki belőlük a szelet, ezáltal majdnem teljesen megállunk. Tüzérek, a kitoláshoz legyen elég félannyi idő. Hátsó kerék nélkül magasabbra lőnek, de a cső kint marad, nem tudnak tehát újratölteni, vagyis minden bal oldaliágyú csak egyszer, csak egyszer fog lőni. A főárbócra célozzanak. Sok múlik a pontosságukon. De vigyázzat, az ellenfellünk sebzetten is veszélyes, akár a meglőtt vad! Howard százados emberei forgólövegekkel és muskétákkal lövik a viharfedélzetet, leszedik a felesleget mielőtt átmegyünk. Zákmányul kívánnak ejteni minket. Sértetlenül akarnak megszerezni, mert kapzsik és ez lesz a vesztük. Hódító támadja Angliát! És itt a világ túlsó oldalán, a hajónk a hazánk! A hajónk Anglia! Hát így harcoljanak fiúk, gyors tettek és bízzunk a Surprise, a meglepetés erejében.|Jack Aubrey kapitány lelkesítő beszéde a döntő csata előtt|i=0}}
 
== Kritikai fogadtatás ==