„Arad (Románia)” változatai közötti eltérés

a (dátum jav. AWB (8350))
[[Fájl:Aradszabadsagszobor.JPG|bélyegkép|balra|120px|A [[Szabadság-szobor (Arad)|Szabadság-szobor]], az [[aradi vértanúk]] emlékműve Hungáriával és a 13 vértanú tondójával a talapzatán]]
 
A település ősidők óta fontos átkelő és vásárhely volt. Várát [[1132]]-ben említik először. Ez nem azonos a mai várral, hanem a mai várostól 7 km-re keletre feküdt. Itt végeztette ki [[1131]]-ben [[II. Béla magyar király|II. Béla]] szerb felesége a férje megvakításában bűnös 68 főurat. [[1135]]-ben II. Béla társaskáptalant alapított itt. A várost [[1241]]-ben és [[1285]]-ben a [[tatárok]] elpusztították, de a vár ellenállt a támadásnak. [[1388]]-ban már mezőváros volt. [[1459]]-ben egészen eddig portyáztak és pusztítottak [[II. Mehmed oszmán szultán|II. Mohamed]] szultán török hadai.[[1514]]-ben [[Dózsa György|Dózsa]] serege pusztította. Határában a mai [[Csálatelep]]en feküdt a középkori Csálya falu melynek egykor vára is volt, helye még a 19. században is ismert volt.
 
[[1551]]. [[Szeptember 18.|szeptember 18-án]] a [[törökök]] Arad várát elfoglalták, [[1555]]-ben teljesen elpusztult, helyét az új Arad foglalta el. [[1552]] és [[1554]] között a törökök új palánkvárat építettek, 1554-ig szandzsákszékhely volt, véglegesen [[1688]]-ban szabadult fel. [[1658]]. [[Július 14.|július 14-én]] itt győzte le [[II. Rákóczi György]] a budai pasa seregét. [[1685]]-ben szabadult fel a török uralom alól. [[1699]] és [[1741]] között a marosi katonai határőrvidék székhelye volt.
Névtelen felhasználó