„Arad (Románia)” változatai közötti eltérés

[[1783]]-ban épült fel a sűllyesztett új csillagvár a [[Maros]] kanyarulatában, francia [[Vauban]] rendszerben.. [[1834]]-ben lett [[szabad királyi város]].
 
A honvédsereg [[1849]]. [[Június 28.|június 28-án]] foglalta el. [[1849]]. [[Augusztus 17.|augusztus 17-én]] [[Damjanich János]] feladta a várat. Itt végezték ki [[1849]]. [[Október 6.|október 6-án]] az [[aradi vértanúk]]at. A helyet [[1881]]-ben kőobeliszkkel jelölték meg. A vértanúk városközpontban állt emlékművét, Zala (Mayer) György Szabadság szobrát [[1922]]-ben a románok ledöntötték, és csak [[2004]]-ben állították fel újra (nem az eredeti helyén, a Főtéren, hanem a NagypiaconTűztorony előtti egykori madárpiacon, együtt egy modern román diadalívvel). Aradon végezték ki [[1849]]. [[Október 25.|október 25-én]] [[Kazinczy Lajos]] honvéd ezredest.
 
Az [[neoreneszánsz]] stílusú, Emerich Steindl, a pesti Országház építője által tervezett, tornyos Városháza előtt egykor [[Kossuth Lajos]] szoborcsoportja állt, de a románok ezt is elhordták és azóta szó sem esik róla.
Névtelen felhasználó