„Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)” változatai közötti eltérés

A '''megyei jogú város''' olyan [[város]] [[Magyarország]]on, amely – megfelelő eltérésekkel – saját hatásköreként ellátja a [[megye (közigazgatási egység)|megyei]] feladat- és hatásköröket. A megyei jogú várossá alakulás módját, valamint az azzal járó jogokat és kötelezettségeket jogszabályok írják elő. 2006 óta Magyarországon 23 megyei jogú város van: valamennyi [[megyeszékhely]] [[Budapest]]et kivéve, és öt további város. ([[Budapest]] [[főváros]] a megalakulása óta különleges jogi helyzetben van a magyar városok között, ma sem tartozik a megyei jogú városok közé.)

AzA helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény alapján a megyei jogú várossá nyilvánítástnyilvánítását kérhetikérhette minden olyan város, amelynek lakossága meghaladjameghaladta az 50 ezer főt. AzValamennyi [[1990]]-benérintett létrehozottváros megyei(szám jogúszerint városihúsz) címetélt megkaptais azezzel összesa olyanlehetőséggel város,és amelynekmeg ais lakosságszámakapták meghaladtaa az 50 000 főtcímet. [[1994]]-ben a törvény módosítása folytán lélekszámától függetlenül automatikusan megyei jogú város lett az a kétminden megyeszékhely, amelynekezzel a lakosságacímet nem érte el az 50 000-es határt ([[Salgótarján]] és [[Szekszárd]]) is megszerezte, végül 2006-ban pedigkérte és kapta meg azt a [[Budapesti agglomeráció]]ban található [[Érd]] is, melynek gyorsan növekvő népessége már a 90-es években átlépte az 50 ezer főt, de jelenleg is közel 66 ezer fős, és folyamatosan népesedik. Jelenleg, 2006. július 11. óta Magyarországon 23 megyei jogú város van: valamennyi [[megyeszékhely]] [[Budapest]]et kivéve, és öt további város. [[Budapest]] [[főváros]] a megalakulása óta különleges jogi helyzetben van a magyar városok között, ma sem tartozik a megyei jogú városok közé. A törvény nem rendelkezikrendelkezett arról, hogy a megyei jogú városi címet el lehetne veszíteni, így Dunaújváros, Hódmezővásárhely és Nagykanizsa bár nem megyeszékhelyek és népességük már nem éri el az 50 ezer főt, továbbra is viselhetik ezt a címet. ([[Esztergom]] önkormányzata – bár a város csak 30 ezer fő körüli népességű – egy ízben benyújtotta erre irányuló kérelmét, az Országgyűlés azonban a törvénynek megfelelően elutasította azt.) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján megyei jogú városok a megyeszékhelyek és a 2012. január 1-jéig megyei jogú várossá nyilvánított városok. Ettől kezdve tehát új város csak akkor nyerheti el a címet, ha megyeszékhellyé válik, a jelenlegi megyei jogú városok viszont továbbra sem veszíthetik el e címüket.

A megyei jogú városokhoz hasonlítható helyzetben 1950 előtt a [[törvényhatósági jogú város]]ok voltak. 1954-1971 között a négy legnagyobb vidéki város ([[Debrecen]], [[Miskolc]], [[Pécs]] és [[Szeged]]) volt megyei jogú város, 1971-1990 között pedig az öt vidéki nagyváros (az előbbieken kívül [[Győr]]) a [[megyei város (tanácsrendszer)|megyei város]] címet viselte, melyet 1989-ben [[Kecskemét]], [[Nyíregyháza]] és [[Székesfehérvár]] is megkapott. A [[rendszerváltozás]]kor, pontosabban a [[tanácsrendszer]] megszűnésével, azaz az 1990-es önkormányzati választások napján a nyolc város megyei város jogállása megszűnt, ám az új rendszerben mindegyik (további tizenkét várossal együtt) ismét megyei jogú város címet kapott.