„I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem” változatai közötti eltérés

Külpolitikájában kiemelten jó viszonyt ápolt a [[skandinávok]]kal, hiszen fő katonai támaszát a varég zsoldos csapatok jelentették.<ref name=makai/> A varégok részesei voltak a besenyők felett aratott [[1036]]. évi győzelemnek is.<ref name=makai/> Lengyelországgal már nem volt ilyen jó a kapcsolata, elsősorban azért, mert [[I. Boleszláv lengyel király|I. Boleszláv]] a hatalmi harcok idején elfoglalta a Bug és a [[Wieprz]] folyó között fekvő városokat, amelyeket Jaroszláv [[1030]]-–[[1031]]-ben foglalt vissza, kihasználva a lengyel állam válságát.<ref name=makai/> Jaroszlav nagyapját, [[I. Szvjatoszláv kijevi nagyfejedelem|Szvjatoszlávot]] a besenyők gyilkolták meg, s ezért érthető, hogy nem volt velük jó a viszonya, ráadásul a besenyők állandó veszélyt jelentettek.<ref name=makai/> [[1036]]-ban, amikor a nagyfejedelem Novgorodban tartózkodott, nagy létszámú besenyő sereg jelent meg Kijev alatt.<ref name=makai/> Most a novgorodiak siettek Kijev segítségre, és Jaroszlav hatalmas és véres harc után legyőzte a betolakodókat.<ref name=makai/>

Jaroszláv uralkodása idején a Kijevi Rusz külpolitikája [[Magyarország]] vonatkozásában a szövetségesi viszony fenntartására törekedett, bár ez nem mindig sikerült.<ref name=makai/> A Rusz elleni hadjáratba [[1018]]-ban I. Boleszláv be tudott vonni egy félezres magyar egységet is<ref name=makai/>, [[1030]]-–[[1031]]-ben Belz és a cservenyi városok elfoglalása idején pedig az óorosz és a magyar állam különböző táborhoz tartozott<ref name=makai/>: az előbbi [[Németország]]gal együtt harcolt Lengyelország ellen, amelyet [[I. István magyar király|I. István]] viszont támogatott.<ref name=makai/> Később a viszony rendeződött.<ref name=makai/>

Jaroszláv emellett bele is szólt az egyház ügyeibe, például [[püspök]]öket nevezett ki, sőt a korábbi, (és a későbbi) eljárástól eltérően 1051-ben ő nevezte ki kijevi [[metropolita|metropolitának]] a [[Pecserszka Lavra|Barlangkolostor]] megalapítóját, az orosz [[Ilarion]]t.<ref name=makai/> Ez egyébként a [[konstantinápoly]]i [[pátriárka]] feladata volt, aki addig [[bizánc]]i származású metropolitákat állított a kijevi [[metropólia]] élére.<ref name=makai/> Jaroszláv ezzel a lépésével a pátriárka és a bizánci császár befolyását akarta csökkenteni.<ref name=makai/> Fellendítette a György-kultuszt, érmein és pecsétjén [[Szent György]] alakja látható, valamint védőszentje tiszteletére [[1037]]-ben Kijevben megalapította a Szent György-kolostort.<ref name=makai/> Mivel Szent György a bizánci császárnak is pártfogója volt, figurája gyakran jelent meg a bizánci érméken és ólombullákon, Jaroszláv így fejezte ki egyenrangúságát a bizánci császárral.<ref name=makai/> Ráadásul amikor [[november 26.|november 26]]-át Szent György ünnepévé avatta, egy olyan vallási ünnepet vezetett be a Ruszban, amelyet a [[bizánci egyház]] nem ismert.<ref name=makai/>

Jaroszláv nem csak egyházi épületeket emeltetett, hanem Kijev építésében is nagy szerepet vállalt.<ref name=makai/> Folytatta az apja által elkezdett erődítések építését, így született meg ''Jaroszlávváros'', ahol több mint 70 hektárnyi területet vett körbe hatalmas földfalakkal, amelyeknek a hosszúsága 3,5&nbsp;km volt, magasságuk elérte a 11 (a rajtuk elhelyezett faszerkezettel együtt a 16) métert, szélességük pedig meghaladta a 25 métert.<ref name=makai/> Leghíresebb kapuja volt az Arany-kapu, amelynek mára csak romjai maradtak fenn.<ref name=makai/> A falakon belül helyezkedtek el Kijev legfontosabb épületei, a Szent Szófia-székesegyház, a kijevi metropolita palotája, négy kőtemplom és az uralkodó szintén kőből épült palotája.<ref name=makai/> Kijevben, mint az óorosz területek nagy részén, leginkább a kőt használták az építkezésekhez, hiszen a tégla igen ritka és drága építőanyag volt.<ref name=makai/> A nagyfejedelem építkezéseinek eredményeként Kijev nemcsak megfelelően reprezentálta a fejedelmi hatalmat, hanem egész [[Európa]] egyik legjelentősebb városa lett, s az építészetben elért eredmények hozzájárultak a kultúra más területeinek (például a festészetnek) a fejlődéséhez is.<ref name=makai/> Kijev mellett Novgorodról sem feledkezett el, ebben a városban is jelentős építkezések köthetőek a nevéhez.<ref name=makai/> Itt is felépítettek kőből és téglából egy [[Szent Szófia-székesegyház]]at ([[1045]]-–[[1050]]), amely szerkezetében igen hasonlít a kijevire, bár itt 13 helyett csak 5 kupola található.<ref name=makai/>