„Székely–magyar rovásírás” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Rovasinfo (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
Rovasinfo (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
20. sor:
[[Fájl:Enlaka rovas inscription.jpg|bélyegkép|260px|jobbra|Az [[énlaka]]i rovásfelirat (1668): „<span style="font-variant:small-caps;">egy az isten georgyius musnai diakon</span>”]]
[[Fájl:Szekely Hungarian Rovas alphabet Szekely magyar rovas ABC.svg|bélyegkép|400px|jobbra|A korszerű székely-magyar rovás abc]]
A '''székely–magyar rovásírás''' (vagy ''székely írás''<ref name="ReferenceA">Vékony Gábor: A székely írás emlékei, kapcsolatai, története, 2004</ref> vagy ''magyar rovásírás'') alapvetően alfabetikus írás, jellemzője, hogy minden hangothangra külön-külön jelleljelet jelölalkalmaz, de vannak szó-, szótag- és mondatjelei is. A székely-magyar rovás a kialakulásától kezdve folyamatosan használthasználatban lévő, ma is élő írás, amely egyrészt a [[magyar írások]] közé, másrészt a [[Rovásíráscsalád|rovás íráscsaládba]] tartozik.
 
Ezt az írást a [[magyarok]] több csoportja használta, s élő írásként a székelyek őrizték meg.<ref>Vékony Gábor (2004): A székely írás emlékei, kapcsolatai, története. Budapest: Nap Kiadó, ''passim''</ref> A legrégebbi feliratokat leggyakrabban különböző anyagokba, például fába, csontba, kőbe és fémba karcolva, illetve vésve lehet megtalálni. A középkortól megjelenik a kézzel papírra írott változata is. Eredete az utóbbi évtizedekben egyre inkább tisztázódik. A székely-magyar rovás a tudományosan elfogadott vélemények szerint közvetve birodalmi [[arámi ábécé|arámi]] eredetű.<ref>[http://std.dkuug.dk/jtc1/sc2/wg2/docs/n4076.pdf Hosszú Gábor: Comments on encoding the Rovas scripts]</ref> Nem azonos sem a [[nagyszentmiklósi kincs]]en is látható az írástörténeti szakirodalom egy részében "tiszai írás" néven tárgyalt [[kárpát-medencei rovás]]sal, sem a [[steppei rovás]]sal.<ref name="ReferenceA"/>