„Székely–magyar rovásírás” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
22. sor:
A '''székely–magyar rovásírás''' (vagy ''székely írás''<ref name="ReferenceA">Vékony Gábor: A székely írás emlékei, kapcsolatai, története, 2004</ref> vagy ''magyar rovásírás'') alapvetően alfabetikus írás, jellemzője, hogy minden hangra külön jelet alkalmaz, de vannak szó-, szótag- és mondatjelei is. A székely-magyar rovás a kialakulásától kezdve folyamatosan használatban lévő, ma is élő írás, amely egyrészt a [[magyar írások]] közé, másrészt a [[Rovásíráscsalád|rovás íráscsaládba]] tartozik.
Ezt az írást a [[magyarok]] több csoportja használta, s élő írásként a székelyek őrizték meg.<ref>Vékony Gábor (2004): A székely írás emlékei, kapcsolatai, története. Budapest: Nap Kiadó, ''passim''</ref> A legrégebbi feliratokat leggyakrabban különböző anyagokba, például fába, csontba, kőbe és fémba karcolva, illetve vésve lehet megtalálni. A középkortól megjelenik a kézzel papírra írott változata, a jelenkorban pedig a nyomtatott és digitális formája is. Eredete az utóbbi évtizedekben egyre inkább tisztázódik. A székely-magyar rovás a tudományosan elfogadott vélemények szerint közvetve birodalmi [[arámi ábécé|arámi]] eredetű.<ref>[http://std.dkuug.dk/jtc1/sc2/wg2/docs/n4076.pdf Hosszú Gábor: Comments on encoding the Rovas scripts]</ref> Nem azonos sem a [[nagyszentmiklósi kincs]]en is látható az írástörténeti szakirodalom egy részében "tiszai írás" néven tárgyalt [[kárpát-medencei rovás]]sal, sem a [[steppei rovás]]sal.<ref name="ReferenceA"/>
== Az írás neve ==
| |||