„Kaloján bolgár cár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a dátum jav., replaced: 186-119 → 186–119 (5) AWB (8350) |
|||
31. sor:
[[I. Iván Aszen bolgár cár|I. Iván Aszen]] és [[II. Péter bolgár cár|II. Péter]] öccseként született<ref name=pallas>{{cite book | author = Bokor József (szerk.) | title = A Pallas nagy lexikona | publisher = Arcanum FolioNET Kft. | location = Budapest | year = 1998 | id = ISBN 963-85923-2-X | url = {{MEK|00000/00060/}}| chapter = Kalojan | chapterurl = {{MEK|00000/00060/html/054/pc005471.html#6}} | accessdate = 2007-01-11}}</ref>. Trónralépte után – mint a görögök engesztelhetlen ellensége – minden évben pusztítva, rabolva betört Trákiába és Macedóniába<ref name=pallas/>. Ezeken a rablóhadjáratokon többször egészen Konstantinápoly falai alá jutott<ref name=pallas/>. [[1201]]-ben kénytelenek voltak a görögök békét kötni vele és az általa elfoglalt területeket átengedni<ref name=pallas/>. Kaloján birodalma ekkor [[Belgrád]]tól az alsó [[Marica|Maricágig]] és [[Agatopolisz]]ig a [[Fekete-tenger]]en, a [[Duna]] torkolatától a [[Strymon]]ig és felső [[Vardar]]ig terjedt<ref name=pallas/>. Belgrád, [[Branicsevo]], [[Niš|Nis]], [[Szkopje]] és [[Velburzsd]] is a bolgár cár birodalmához tartozott<ref name=pallas/>. [[III. Ince pápa]] pedig [[1204]]-ben koronát küldött Kalojánnak<ref name=pallas/>. Kaloján visszaverte a magyarok hódítási kísérletet is<ref name=kronologia>Csató Tamás − Gunst Péter − Márkus László: '''Egyetemes történelmi kronológia I-II.''', Tankönyvkiadó, Budapest, 1984. júliusa, ISBN 963-17-7223-3, 184. oldal</ref>.
Miután [[1203]]-ban a latin keresztesek Konstantinápolyt elfoglalták és a latin császárságot megalapították, Kaloján megijedt és szövetséget akart kötni velük<ref name=pallas/>. De a büszke latinok ajánlatát megvetéssel visszautasították, amiből a latinokra nézve nagyon szerencsétlenül végződő háború keletkezett<ref name=pallas/>. [[1205]]. [[április 15.|április 15]]-én [[Edirne|Drinápolynál]] volt a döntő ütközet<ref name=pallas/>, amelyben maga [[I. Balduin latin császár|Balduin császár]] a győztes bolgárok fogságába esett<ref name=pallas/> (a cár egyébként a [[bogumilok]]kal szövetkezett<ref name=kronologiafolyt>''Egyetemes történelmi kronológia I-II.'', 185. oldal</ref>) és később a cár kegyetlen halált juttatott neki<ref name=pallas/>. A latinok elvesztették egész Trákiát, Konstantinápoly, [[Rodostó]] és [[Szelimbria]] kivételével<ref name=pallas/>. Kaloján sikerrel folytatta a háborút Balduin utódja és a latin hűbéresek ellen<ref name=pallas/>, mígnem [[1207]]. [[október 8.|október 8]]-án – a cár felesége unszolására – egy kun ember meggyilkolta [[Szaloniki|Thesszaloniki]] falai előtt<ref name=pallas/>.
Kaloján hatalmas és erélyes uralkodó volt<ref name=pallas/>, de kegyetlenségei a görögöket oly borzalommal töltötték el, hogy történészeik őt ''"Skylojoannesnek"'', azaz ''"kutya Jánosnak"'' nevezték<ref name=pallas/>. Ezzel szemben a bolgár népmondákban a ''"nagy és jámbor Kalojanco cár"'' emléke még ma is él<ref name=pallas/>.
| |||