„I. Ptolemaiosz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: Ciprus –> Ciprus (sziget) |
|||
54. sor:
[[I. e. 320|Kr. e. 320]]-ban Antipatrosz lett a kormányzó, azonban [[i. e. 319|Kr. e. 319]]-ben elhunyt. Utódjául nem [[Kasszandrosz]] nevű fiát, hanem [[Polüperkhón]]t, többek között a [[gaugamélai csata]] hősét nevezte ki. Polüperkhón hatalmát a legnagyobb hadvezérek nem fogadták el: elsőként Ptolemaiosz lázadt fel, és meghódította [[Szíria|Szíriát]] és [[Fönícia|Föníciát]], legyőzve azok helytartóját, [[mütilénéi Laomedón]]t. Föníciára támaszkodva hatalmas hajóhadat épített ki, és messze a legnagyobb hatalommal bírt a korszak politikájának alakítói között, ezt azonban józan mértéktartással eddigi szerzeményei biztosítására használta fel, nem pedig hódításra.
Az [[i. e. 310-es évek|Kr. e. 310-es években]] Nagy Sándor minden rokonát – fivérét, Philipposzt, sógornőjét, Eurüdikét, özvegyét, [[Rhóxané]]t, anyját, [[Olümpiasz]]t és fiát, Alexandroszt – kivégezték. [[i. e. 315|Kr. e. 315]]-ben a kormányzó a Polüperkhónt elűző Kasszandrosz volt, aki a [[Anatólia|Kis-Ázsiában]] hatalmas területet uraló [[I. Antigonosz makedón király|Antigonosz]] és fia, [[I. Démétriosz mekedón király|Démétriosz]] ellen szövetkezett Ptolemaiosszal, Lüszimakhosszal és a korábban Ptolemaioszhoz menekült [[babilon]]i helytartóval, Szeleukosszal. [[i. e. 315|Kr. e. 315]]-ben kitört a háború, és Antigonosz elfoglalta Szíriát és Föníciát. [[i. e. 312|Kr. e. 312]]-ben azonban a koalíció javára billent a mérleg: [[Gázai övezet|Gázánál]] legyőzték Démétrioszt, aminek eredményeképpen Szeleukosz visszaszerezhette Babilont, Ptolemaiosz pedig Föníciát. Hamarosan [[Ciprus (sziget)|Ciprust]]
== Ptolemaiosz királysága ==
| |||