„V. Piusz pápa” változatai közötti eltérés

Piusz már trónra lépésekor komoly erőfeszítéseket tett, hogy a keresztény uralkodókat újra egy [[Szent Liga (1571)|Szent Ligában]] egyesítse az egyre előrébb nyomuló [[Oszmán Birodalom]] ellen. [[1566]]-ban trónra lépésének évében zarándoklatot hirdetett Rómába, amelynek célja leginkább az volt, hogy a jelenlévő hercegek és uralkodók végighallgassák a pápa ünnepi prédikációját. Ennek középpontjában pedig az isteni segítségkérés állt a török félhold legyőzéséhez. A burkolt célzás természetesen egyik koronás főhöz sem jutott el, legalábbis a nemes szándék kijelentésén túl, a tettlegességig egyik sem fajult. A pápa jelentős összegekkel támogatta a [[johanniták]] lovagrendjét, amelynek székhelye [[Málta|Máltán]] volt. A lovagok a pápai adományokból vastag erődöt építtettek a főváros, [[Valletta]] védelmére. Emiatt később Piusz lett a város védőszentje. Támogatta a déli független itáliai hercegségek erődítéseit is és havonta jelentős összegeket küldött [[Magyar Királyság|Magyarország]]ra a törökök elleni küzdelem segítésére. [[1567]]-től elrendelte, hogy a [[kolostor]]ok jövedelmeinek tizedét el kell különíteni a törökök ellen indítandó hadjáratra. A pápai diplomácia egészen [[1570]]-ig csak lassan haladt a háború tényleges elindítása felé, de ekkor [[II. Szelim oszmán szultán|II. Szelim szultán]] erős hadiflottával jelent meg a [[Földközi-tenger]]en, és megtámadta [[Ciprus (sziget)|Ciprus]] szigetét. A hatalmas oszmán tengeri erő láttán váratlanul több szövetséges is ajánlkozott Piusz hadjáratához. A [[Szent Liga (1571)|Szent Ligához]] elsőként csatlakozott a [[Velencei Köztársaság]], amelynek kereskedelmi érdekeit sértette Ciprus török kézre jutása. Ugyanezen okból csatlakozott a [[Genovai Köztársaság]] is, míg [[Spanyolország]] itáliai birtokait féltve lépett a szövetségbe. A johanniták is a pápa oldalára álltak, így a jelentős méretű flotta [[1571]]-ben készen állt a harcra.