Főmenü megnyitása

Módosítások

a
Bottal végzett egyértelműsítés: Ciprus –> Ciprus (sziget)
Gyermekként került trónra, csak [[I. e. 172|Kr. e. 172]] körül nagykorúsították, amikor megkapta a ''Philométór'' („Anyaszerető”) melléknevet, illetve feleségül vette húgát, [[II. Kleopatra|II. Kleopatrát]]. Addig édesanyja, [[III. Antiokhosz szeleukida uralkodó|Nagy Antiokhosz]] lánya gyakorolt rá döntő befolyást, majd [[I. e. 176|Kr. e. 176]]-os halálát követően a kevésbé tehetséges Eulaiosz és Lénaiosz [[eunuch]]ok. Az addig békés külpolitikát folytató Egyiptom így belebocsátkozott a [[I. e. 170|Kr. e. 170]]-ben kitörő [[VI. szíriai háború]]ba. Ezúttal [[IV. Antiokhosz szeleukida uralkodó|IV. Antiokhosz Epiphanész]] volt a gyorsabb: [[I. e. 169|Kr. e. 169]]-ben betört Egyiptomba, a [[pelusiumi csata|pelusiumi]] ütközetben szétverte az egyiptomi hadsereget, elfoglalta [[Memphisz]]t, és magát a „királyság védelmezőjévé” tette, új tanácsadókat adva Ptolemaiosz mellé.
 
Hallva, hogy bátyja fogságba esett, a király öccse azonnal II. Euergetésszé nyilvánította magát [[Alexandria|Alexandriában]] a helyi lakosság támogatásával. Antiokhosz megkezdte a város ostromát, de kénytelen volt visszavonulni, mivel az atyját két évtizeddel korábban komolyan megverő rómaiak közbeavatkoztak. Ekkor még megtartotta Pelusium városát, Memphiszben hagyva VI. Ptolemaioszt. Az egyiptomi uralkodó hamarosan Alexandriába vonult, ahol társuralomban egyezett ki fivérével, megszüntetve a [[Szeleukida Birodalom]] kezére játszó szakadást. Az eset hallatán Antiokhosz [[I. e. 168|Kr. e. 168]]-ban flottát küldött [[Ciprus (sziget)|Ciprus]] ellen, és ismét megostromolta Alexandriát. Ezúttal sem járt sikerrel: [[Marcus Popilius Laenas]], a római követség vezetője gőgösen rendreutasította, ő pedig kénytelen volt visszavonulni.
 
== Testvérharc ==
[[Fájl:Antaepolis.JPG|bélyegkép|300px|VI. Ptolemaiosz ma már elpusztult templomának romjai Antaepolisban (Qau el-Kebir) a [[Description de l'Egypt]] rajzán]]
 
A fivérek nem sokáig kormányoztak egyetértésben. [[I. e. 164|Kr. e. 164]]-ben Euergetész elzavarta bátyját, aki Róma városában keresett menedéket. A [[senatus]] nagy tisztelettel fogadta, és kísérőket adott mellé, hogy visszaállítsák hatalmát. Ez nem okozott különösebb gondot, mivel zsarnokoskodásai időközben népszerűtlenné tették VIII. Ptolemaioszt. A [[I. e. 163|Kr. e. 163]]-ban hazatérve Philométór a hatalmába került öccsével megosztozott a birodalmon: [[Küréné]]t kiszakították a királyságból, VIII. Ptolemaiosz ennek uralkodója lett. Euergetész ezzel sem volt elégedett, és maga utazott Rómába, hogy követelje: [[Ciprus (sziget)|Ciprust]]t is csapják birtokaihoz. A senatus kedvezően fogadta, de a Philométórhoz küldött követség nem járt sikerrel, így öccse már hadsereggel vonult volna Egyiptomba, ha nem tör ki ellene lázadás Kürénében. Végül elunva, hogy a rómaiak tárgyalásai nem vezetnek semmire, Euergetész maga indult a sziget elfoglalására. Fivére azonban megelőzte, és komoly flottával és hadsereggel Ciprusra vonult. A partra szálló öccsét így könnyedén legyőzte, de ismét megbocsátott neki, visszaküldve Kürénébe. Róma belenyugodott a helyzet ilyen alakulásába. [[I. e. 152|Kr. e. 152]]-ben a trónörököst, [[Ptolemaiosz Eupatór]]t nevezte ki Ciprus élére, de ő [[I. e. 150|Kr. e. 150]]-ben meghalt.
 
== Szíriai harcok ==
117 228

szerkesztés