„Luna–10” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
ZéroBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: ca:Luna 10
Lajos52 (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címke: HTML-sortörés
31. sor:
|periapszis =
}}
A '''Luna–10''' (E-6S-206) ([[orosz nyelv|oroszul]]: Hold) második nemzedékű [[Szovjetunió|szovjet]] [[űrszonda|holdautomata]] a [[Luna-program]] része. A Hold első mesterséges bolygója lett.
A '''Luna–10''' [[Szovjetunió|szovjet]] E–6SZ típusú holdszonda, melyet az [[NPO Lavocskin]] fejlesztett ki és épített, majd [[1966]]. [[március 31]]-én indították a [[Luna-program]] részeként egy [[8K78 Molnyija|Molnyija–M]] hordozórakétával. Először föld körüli pályára állították, majd április elsején innen indították tovább a Hold felé, [[1966]]. [[április 3]]-án [[Hold]] körüli pályára állt, 3 órával később befejezte az első keringését. Hold körüli pályára állásával két új fogalom került meghatározásra: a periszelénium (a Holdhoz legközelebb eső pontja az első keringésnél: 350 kilométer) és az aposzelénium (a Holdtól legtávolabb eső pontja, első keringésnél: 1000 kilométer). A mérések egyik célja a Hold alakjának és tömegének pontosabb meghatározása volt. Működése során kilenc, a Holdfelszín tanulmányozására szolgáló [[gamma-sugárzás]]i spektrumot, a Hold körüli térség 10 mágneses metszését és 17 sugárzási, röntgen-fluoreszcenciás mérési sorozatot adott. Két hónapon keresztül működött, mielőtt a telepei lemerültek volna. Az utolsó kapcsolat [[1966]]. [[május 30]]-án volt.
 
==Küldetés==
Tervezett feladat a [[Hold]] megközelítése – körpályára állás, felületének fényképezése és a Hold körüli térség kutatása. Repülés közben a [[kozmikus sugárzás]], a [[napszél]], a mikro[[meteorit]]ok, az [[planetáris köd|interplanetáris]] anyag és a Hold [[Hold|mágneses terének]] vizsgálata.
 
==Jellemzői==
Építette és üzemeltette az OKB–1 ([[orosz nyelv|oroszul]]: Особое конструкторское бюро №1,- ОКБ-1), később [[Lavocskin-tervezőiroda]].
 
[[1966]]. [[március 31.|március 31-én]] a [[Bajkonur]]i indítóbázisról, egy háromlépcsős, párhuzamos elrendezésű [[Molnyija hordozórakéta|Molnyija hordozórakétával]] (8K78) állították [[Föld]] körüli parkolópályára. Az orbitális egység pályája 88.52 perces, 51.8 fokos hajlásszögű, [[ellipszis (görbe)|elliptikus pálya]] adatai [[apszispont|perigeum]]a {{szám|195}} kilométer, az [[apszispont|apogeum]]a {{szám|212}} kilométer volt. Az utolsó fokozat hajtóművének újraindításával segíették elérni [[kozmikus sebességek|szökési sebesség]]et. Három ponton stabilizált (Föld, Hold és Nap központú) űreszköz. [[Április 1.|Április 1-jén]] {{szám|240000}} kilométeres földtávolságban pályakorrekciót hajtottak végre a hideggázfúvókák segítségével.
 
Felépítése: ''szállító valamint fékező egység'' - vezérlőegység,- csillagérzékelő (tájolás),- orientációs gáztartály és hideggáz fúvókák,- kormányhajtóművek; ''fékező egység'' - üzemanyagtartályok és a fékező hajtómű. Az ''önálló holdszputnyik'' belsejében - rádiórendszer (adó-vevő),- vezérmű,- áramforrások,- hőszabályzó,- antennák; felületén – plazmadetektor,- radiométer,- szcintillációs gamma- spektrométer,- magnetométer. Áramellátását vegyi akkumulátorok biztosították.
 
A '''Luna–10''' [[Szovjetunió|szovjet]]Április E–6SZ típusú holdszonda, melyet az [[NPO Lavocskin]] fejlesztett ki és épített, majd [[1966]]3.|Április [[március 31]]3-én indították a [[Luna-programán]] részekéntvégrehajtott egyfékezést [[8K78követően Molnyija|Molnyija–M]]20 hordozórakétával.másodperccel Előszörlevált földaz körüliönálló pályára állítottákholdszputnyik, majd április elsején innen indították tovább a Hold felé, [[1966]]. [[április 3]]-án [[Hold]] körüli pályára állt,. 3Keringési órávalideje később2 befejezteóra az58 elsőperc keringésétvolt. A Hold körüli pályára állásával két új fogalom került meghatározásra: a periszelénium (a Holdhoz legközelebb eső pontja az, első keringésnélforgásnál: 350 kilométer) és az aposzelénium ( a Holdtól legtávolabb eső pontja, első keringésnél:forgásnál 1000{{szám|1017}} kilométer). A mérésekAz alapkutatáson túli egyikfeladata céljasegíteni a Hold alakjának és tömegének pontosabb meghatározása volt. Működése során kilenc, a HoldfelszínHold-felszín tanulmányozására szolgáló [[gamma-sugárzás]]isugárzási spektrumot, a Hold körüli térség 10 mágneses metszését,- 74 pályamérési adatrendszert és 17 sugárzási, röntgen-fluoreszcenciás mérési sorozatot adottszolgáltatott. Két hónapon keresztül működött, mielőtt460 aHold telepeikörüli lemerültekfordulat volnaalatt 219 rádiókapcsolatot létesített. Az 56 napos éllettartamot követően, az akkumulátorok kimerülése miatt az utolsó kapcsolat [[1966]].május [[30.|május 30]]-án]] volt.
 
==Tudományos eredmény==
46 ⟶ 58 sor:
 
== Külső hivatkozások ==
*{{cite web |url=http://www.zarya.info/Diaries/Luna/Luna.php|title=Luna–10|accessdate=2013-1-18|publisher=zarya.info}}
*[http://www.laspace.ru/rus/luna10.html A Luna–10 a fejlesztő és gyártó NPO Lavocskin honlapján (oroszul)]
*{{cite web |url=http://www.zaryaastronautix.infocom/Diariescraft/Luna/Luna10lunae6.htm|title=Luna–10|accessdate=2013-1-18|publisher=astronautix.phpcom}}
*{{cite web |url=http://space.skyrocket.de/doc_sdat/luna_e6.htm|title=Luna-10|accessdate=20112013-101-1318|publisher=zaryaskyrocket.infode}}
*{{cite web |url=http://www.lib.cas.cz/space.40/1957/INDEX1.HTM|title=Luna-10|accessdate=2013-1-18|publisher=ib.cas.cz}}
 
<center>
{| {{széptáblázat}}
|-----
| width ="30%" align ="center" |
Elődje:<br>[[Koszmosz–111]]
| width ="40%" align ="center" |
'''Luna-program'''<br> 1963–1968
<br>
| width ="30%" align ="center" |
Utódja:<br>[[Luna-11]]
|}
</center>
 
{{Luna-program}}
 
{{Portálportál|Csillagászat||Oroszország|-}}
 
[[Kategória:Luna-program|Luna 023]]
 
[[en:Luna 10]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Luna–10