„Luna–13” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kasirbot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: fa:لونا ۱۳
Lajos52 (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címke: HTML-sortörés
1. sor:
A '''Luna–13''' (nemzetköziE-6M-205) sajtó([[orosz megnevezése szerintnyelv|oroszul]]: '''Lunyik-13'''Hold) második nemzedékű [[Szovjetunió|szovjet]] [[űrszonda|űrszondátholdautomata]] a [[Luna-program]] ([[magyarrésze. nyelv|magyarul]]:A Hold-program)második keretében,símán standardleszálló háromlépcsősűreszköz hordozórakétávala [[Bajkonur]]bólFöldön indítottákkívül, a [[Hold]] irányábaHoldon.
 
== Küldetés ==
Tervezett feladat a [[Hold]] megközelítése – sima leszállás, felületének fényképezése, repülés közben a [[kozmikus sugárzás]], a [[napszél]], a mikro[[meteorit]]ok, az [[planetáris köd|interplanetáris]] anyag és a Hold [[Hold|mágneses terének]] vizsgálata.
[[1966]]. [[december 21.|december 21-én]] indult, 79,7 órás repülés után [[december 24.|december 24-én]] sima leszállást hajtott végre az Oceanus Procellarumban, 400 kilométerre a Luna–9 leszállási helyétől. Kutatási feladata: a [[Luna–9]] munkájának folytatása további adatgyűjtésével elősegíteni a Holdra történő sima leszállás megvalósítását. Az első helyszíni talajvizsgálatokat (szilárdság, sűrűség) hajtotta végre.
 
== Jellemzői ==
Építette és üzemeltette az OKB–1 ([[orosz nyelv|oroszul]]: Особое конструкторское бюро №1,- ОКБ-1), később [[Lavocskin-tervezőiroda]].
Szerkezetileg a [[Luna–9]]-hez hasonlít. Felszíni szondájába további 3 darab gyorsulásmérőből álló ''dinamográfot'', 2 darab panoráma-felvevőkamerát építettek. Látóterébe 1,5 méteres kihajtható tartósínen [[cézium]][[izotóp]]os ''gamma-sugaras sűrűségmérőt'' és talaj-szilárdságmérő ''penetrométert'' helyeztek el.
 
[[1966]]. [[december 21.|december 21-én]] a [[Bajkonur]]i indítóbázisról, egy háromlépcsős, párhuzamos elrendezésű [[Molnyija hordozórakéta|Molnyija hordozórakétával]] (8K78) állították [[Föld]] körüli parkolópályára. Az orbitális egység pályája 88.4 perces, 51.8 fokos hajlásszögű, [[ellipszis (görbe)|elliptikus pálya]] adatai [[apszispont|perigeum]]a {{szám|171}} kilométer, az [[apszispont|apogeum]]a {{szám|223}} kilométer volt. Az utolsó fokozat hajtóművének újraindításával segíették elérni [[kozmikus sebességek|szökési sebesség]]et. Három ponton stabilizált (Föld, Hold és Nap központú) űreszköz. Hasznos tömege {{szám|1700}} kilogramm. [[December 22.|December 22-én]] pályakorrekciót hajtottak végre a hideggázfúvókák segítségével. Teljesen megegyezett a [[Luna-9]] űrszondával.
 
Felépítése: ''szállító egység'' - vezérlőegység,- csillagérzékelő (tájolás),- orientációs gáztartály és hideggáz fúvókák,- kormányhajtóművek; ''fékező egység'' - üzemanyagtartályok és a fékező hajtómű; ''leszálló egység'' (felszíni szonda),- magasságmérő radar,- az asztroorientációs rendszere elektronikája valamint az optikai-mechanika,- rádiórendszer,- antennák valamint egy sugárdetektor.
 
[[December 24.|December 24-én]] 79,7 órás repülés után a [[Viharok Óceánja]] medencében, egy névtelen kráterben 400 kilométerre a Luna–9 leszállási helyétől landolt, az [[Oceanus Procellarum]] medence belsejében. Az energiaellátást vegyi akkumulátorok biztosították.
 
SzerkezetilegKutatási feladata: adatgyűjtésével elősegíteni a [[Luna–9]]-hezHoldra hasonlít.történő Felszínisima szondájábaleszállás további megvalósítását. Az alapműszereken kívül 3 darab gyorsulásmérőből''akcelerométerből'' álló ''dinamográfot'', 2 darab panoráma-felvevőkamerátfelvevőkamerával építettekis ellátták. Látóterébe 1,5 méteres kihajtható tartósínen [[cézium]][[izotóp]]oscéziumizotópos ''gamma-sugaras sűrűségmérőt'' és talaj-szilárdságmérő ''penetrométert'' helyeztek el. Az első helyszíni talajvizsgálatokat (szilárdság, sűrűség) hajtotta végre.
 
A felszíni szondával egy héten át 9 alkalommal létesítettek összeköttetést. A felvevő kamerák közül csak az egyik üzemelt, 5 panorámaképet készített. Az utolsó kapcsolat a szondával [[december 30.|december 30-án]] volt.
 
==Leszálló egység==
* fékező rakétarész a szükséges üzemanyaggal,
* légzsák-rendszer, biztosította a ledobott – hordozó egységből – műszeres egység épségét,
* a leszálló egységből négy ''szárny'' nyilott ki, biztosítva a stabil helyzetet, egyben antennaként szolgálva,
* a légmentesen lezárt 112 kilogramm tömegű, 60 centiméteres gömbtartály tartalmazta: az akkumulátoros erőforrást,- a hőelenőrzőt,- a televíziós egységet és a forgó tükörmechanikát,- az optikai ablakot,- sugárzásdetektort,- rádió adó-vevő berendezést,- vezérmű egységet, külső felületén a 4 darab rúdantennát,
* stabilizált állapotban a televíziós kamerák tükörrendszer segítségével fényképezték környezetét, elektrónikus feldolgozás után antennájával sugározta vevőállomásaira a képeket,
 
== Források ==
* {{cite journal |title=újságcikk|year =1970| journal=[[Repülés (folyóirat)]]|volume =1970. XXIII. évfolyam 12. szám}}
* {{ŰrhLex|1}}
 
== Külső hivatkozások ==
*{{cite web |url=http://www.zarya.info/Diaries/Luna/Luna.php|title=Luna–13|accessdate=2013-1-18|publisher=zarya.info}}
*{{cite web |url=http://www.astronautix.com/craft/lunae6.htm|title=Luna–13|accessdate=2013-1-18|publisher=astronautix.com}}
*{{cite web |url=http://space.skyrocket.de/doc_sdat/luna_e6.htm|title=Luna-13|accessdate=2013-1-18|publisher=skyrocket.de}}
*{{cite web |url=http://www.lib.cas.cz/space.40/1957/INDEX1.HTM|title=Luna-13|accessdate=2013-1-18|publisher=ib.cas.cz}}
 
<center>
{| {{széptáblázat}}
|-----
| width ="30%" align ="center" |
Elődje:<br>[[Koszmosz–12]]
| width ="40%" align ="center" |
'''Luna-program'''<br> 1963–1968
<br>
| width ="30%" align ="center" |
Utódja:<br>[[Koszmosz-159]]
|}
</center>
 
{{Luna-program}}
 
{{Portálportál|Csillagászat||Oroszország|-}}
 
[[Kategória:Luna-program|Luna 026]]
 
[[en:Luna 13]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Luna–13