„Sablon:Vitrin/5” változatai közötti eltérés

Jegyzetek ki
(Frissítés)
(Jegyzetek ki)
 
[[Fájl:Szenczi Molnár Albert VU.jpg|150px|jobbra|Szenczi Molnár Albert]]
'''Szenczi Molnár Albert''' ([[Szenc]], [[1574]]. [[augusztus 30.]] – [[Kolozsvár]], [[1634]]. [[január 17.]]<ref>Korábbi forrásokban 1633 szerepel a halálozás éveként; a MÉL 1639. január 17-ét tüntet fel, [[Herepei János (művelődéstörténész)|Herepei János]] kutatásai azonban ezt a dátumot teszik a legvalószínűbbé, lásd Herepei 1933: 468.</ref>) [[Magyarországi Református Egyház|református]] lelkész, nyelvtudós, filozófus, zsoltárköltő, egyházi író, műfordító.
 
Noha életének javát külföldön élte le ([[Lutherstadt Wittenberg|Wittenberg]], [[Strasbourg|Strassburg]], [[Heidelberg]], [[Altdorf bei Nürnberg|Altdorf]], [[Marburg]] és [[Oppenheim]]), és műveinek többsége ott született, tevékenységét hazája javára fejtette ki. Barátait idézve egyik levelében, ezt írta: „Azt mondják ugyanis mind és erősítik, hogy egyetlen szótár kibocsátásával, amit a deákság egész Magyarországon szomjúhozik, többet csinálhatok mind az egész hazának, mintha egyik helységében több évig tanítom az ifjúságot avagy az egyházközséget.”<ref>Szenczi Molnár Albert levele Georg Remhez, 1610. szeptember 18. in Szenczi 1984: 207.</ref>
 
Úttörő jelentőségű latin szótára átdolgozásokkal a 19. század közepéig használatban volt; sok irodalmi, tudományos műszónak nála olvassuk első magyar nyelvű meghatározását. [[Latin nyelv]]ű magyar nyelvtanát a 18. századig kézikönyvként használták, ezáltal – a tudománytörténeti jelentőségen túlmenően – nagymértékben hozzájárult a magyar nyelvhasználat és helyesírás egységesüléséhez. A református magyarság számára zsoltárfordításai, a [[Károlyi-biblia]] [[Hanaui Biblia|javított kiadása]], [[Kálvin János|Kálvin]] [[Institutio Christianae religionis|Institutiójának]] és a [[heidelbergi káté]]nak fordítása máig élő hagyatékot jelentenek. A magyar irodalmi nyelv és a magyar verselés fejlődésére kiemelkedő hatást gyakorolt.