39 461
szerkesztés
„Sablon:Vitrin/5” változatai közötti eltérés
a
Visszaállítottam a lap korábbi változatát: Aros (vita) szerkesztéséről Sasuke88 szerkesztésére
Aros (vitalap | szerkesztései) |
|||
|
====[[
[[Fájl:
'''Mogul művészetnek''' nevezik az [[India|Indiában]] [[1526]] és [[1858]] között uralkodó [[Mogul Birodalom|mogul dinasztia]] idejében készült műalkotások összességét. A mogul művészetben kifejezésre jutott a birodalom hatalma, de ugyanakkor azok a kompromisszumok is, amelyekre ez a hatalom épült. Az uralkodók a 17. század közepéig támogatták a művészeteket, csak [[Aurangzeb mogul sah|Aurangzeb]] hagyott fel a műpártolással. A [[Mogul Birodalom|mogul császárok]] nagy jelentőséget tulajdonítottak az építészetnek, az uralkodói rang jelképének és a dinasztikus önazonosság megnyilvánulásának tekintették. Az építészet világosan kifejezi az iszlám és a helyi indiai stílus összefonódását. Ez a szintézis legvilágosabban [[Nagy Akbar mogul sah|Akbar sah]] [[Agra]] közelében felépített ideiglenes fővárosában, [[Fatehpur Szíkri]]ben mutatkozik meg. Ez a város a hagyományos [[Az iszlám művészete|muszlim]] boltívek, kupolák és tágas terek, valamint egyszerű [[Hindu művészet|hindu]] kőoszlopok és díszítő elemek ötvözete. A kor jellegzetes alkotásai a nagy méretű [[mecset]]ek, amelyekkel az uralkodók az [[iszlám]] valláshoz való elkötelezettségüket hangsúlyozták, a kertekben található, pódiumon álló monumentális síremlékek és az erődök. A mogul építészet legkiemelkedőbb alkotásai a birodalom legfontosabb városaiban, az indiai Agrában, [[Delhi]]ben és Fatehpur Szíkriben, valamint a [[pakisztán]]i [[Lahor]]ban találhatók.
Akbar tekinthető a mogul festészet megalapítójának. A királyi műtermekben több mint száz festő, leginkább [[gudzsarát]]i, [[rádzsasztán]]i és [[Kasmír (régió)|kasmíri]] [[Hinduizmus|hinduk]] alkottak. Amikor Akbar meghalt, könyvtára huszonnégyezer illusztrált kéziratot tartalmazott. Az uralkodó tág érdeklődési körét tükrözte az ábrázolt témák sokfélesége. A [[Irán|perzsa]] és [[Közép-Ázsia|közép-ázsiai]] udvarok által kedvelt perzsa irodalmi klasszikusokat illusztrálták, a királyi műterem hatalmas vállalkozása a ''[[Hamzanáme]]'' ezernégyszáz szövetre festett képével is ezek közé tartozik. Egyes hindu elbeszélő költeményeket, például a ''[[Rámájana|Rámájanát]]'' és ''[[Mahábhárata|Mahábháratát]]'' szintén képekkel díszítették, akárcsak az uralkodóházzal kapcsolatos életrajzokat, a ''[[Báburnáme|Báburnámét]]'', a ''[[Timurname|Timurnámét]]'' és az ''[[Akbarname|Akbarnámét]]''.
[[Dzsahángír mogul sah|Dzsahángír]] uralkodása alatt mutatta a mogul festészet a legnagyobb formai és stiláris változatosságot. Az Akbar korában készült mozgalmas műalkotások drámai hangulata továbbra is megtalálható a képeken, de a rájuk jellemző zsúfoltság nélkül. Megjelenik az emberi természet ábrázolásának igénye és a realizmusra való törekvés is. Uralma alatt a mogul festészet valamennyi ága kibontakozott, az allegorikus, a realista, az ünnepélyes, az érzéki, a jellemvonások iránti érdeklődés, illetve a természet csodálatát tükröző ábrázolásmód. [[Sáh Dzsahán mogul sah|Sáh Dzsahán]] a festészettel szemben előnyben részesítette az építészetet, uralkodása alatt a festészet ünnepélyesebb stílusúvá vált. A művészek főként udvari eseményeket és megrendelésre készült portrékat ábrázoltak. Az udvari műhelyben a királyi családhoz kapcsolódó krónikák illusztrálására helyezték a fő hangsúlyt. Aurangzébet nem érdekelte a festészet, és bár uralkodásának kezdetén egy darabig még készültek könyvillusztrációk, ezekre a képekre már nem jellemző a realizmusra való törekvés.
A mogul uralkodók nemcsak gyűjtötték a műveket és elrendelték illusztrálásukat, hanem maguk is írtak könyveket. [[Bábur mogul sah|Bábur]] önéletrajza a világ egyik legkiemelkedőbb önéletírásának tekinthető, amelynek erőteljes stílusa és közvetlensége, valamint szerzőjének esztétikai érzéke és átütő intelligenciája magával ragadja olvasóját. Dzsahángír is írt emlékiratokat, viszont az ő műve érdemtelenül kevés figyelmet kapott, holott remekül ábrázolja az udvari életet és az uralkodó kivételes érdeklődését a festészet és az őt körülvevő világ iránt.
Bár Indiában már a mogulok érkezése előtt is jelentős hagyománya volt a [[tájrendezés]]nek, a kertépítészet az ő uralmuk alatt érte el csúcspontját. A császári kertek az állandó hadjáratok és az udvar gyakori költözése miatt egyfajta katonai és császári [[karavánszeráj]]ként is funkcionáltak. A kertekben kezdetben kevés állandó épület állt, majd idővel egyre több építészeti elem kapott helyet bennük, köztük pavilonok, fürdők és kihallgatási csarnokok. A kertek később a paloták és síremlékek elmaradhatatlan részeivé váltak.
<div align="right">''([[Szenczi Molnár Albert|Tovább a szócikkhez]]…)''<!--▼
EZT ITT A DIVBEN NE CSERÉLJÉTEK LE!!! --></br><small>{{szerkeszt|Sablon:Vitrin/5|frissít}}</small></div><noinclude>[[Kategória:Vitrin]]</noinclude>
| |||