„Sablon:Vitrin/5” változatai közötti eltérés

A vitrinekben a legújabb kiemelteknek kell szerepelni
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát: Aros (vita) szerkesztéséről Sasuke88 szerkesztésére)
(A vitrinekben a legújabb kiemelteknek kell szerepelni)
====[[MogulSzenczi művészetMolnár Albert]] (A kiemelt státuszt megkapta: 2012. 0712. 1316.)====
 
[[Fájl:IndiaSzenczi TripMolnár 2009Albert 390VU.jpg|150px|jobbra|TádzsSzenczi MahalMolnár Albert]]
'''Szenczi Molnár Albert''' ([[Szenc]], [[1574]]. [[augusztus 30.]] – [[Kolozsvár]], [[1634]]. [[január 17.]]) [[Magyarországi Református Egyház|református]] lelkész, nyelvtudós, filozófus, zsoltárköltő, egyházi író, műfordító.
'''Mogul művészetnek''' nevezik az [[India|Indiában]] [[1526]] és [[1858]] között uralkodó [[Mogul Birodalom|mogul dinasztia]] idejében készült műalkotások összességét. A mogul művészetben kifejezésre jutott a birodalom hatalma, de ugyanakkor azok a kompromisszumok is, amelyekre ez a hatalom épült. Az uralkodók a 17. század közepéig támogatták a művészeteket, csak [[Aurangzeb mogul sah|Aurangzeb]] hagyott fel a műpártolással. A [[Mogul Birodalom|mogul császárok]] nagy jelentőséget tulajdonítottak az építészetnek, az uralkodói rang jelképének és a dinasztikus önazonosság megnyilvánulásának tekintették. Az építészet világosan kifejezi az iszlám és a helyi indiai stílus összefonódását. Ez a szintézis legvilágosabban [[Nagy Akbar mogul sah|Akbar sah]] [[Agra]] közelében felépített ideiglenes fővárosában, [[Fatehpur Szíkri]]ben mutatkozik meg. Ez a város a hagyományos [[Az iszlám művészete|muszlim]] boltívek, kupolák és tágas terek, valamint egyszerű [[Hindu művészet|hindu]] kőoszlopok és díszítő elemek ötvözete. A kor jellegzetes alkotásai a nagy méretű [[mecset]]ek, amelyekkel az uralkodók az [[iszlám]] valláshoz való elkötelezettségüket hangsúlyozták, a kertekben található, pódiumon álló monumentális síremlékek és az erődök. A mogul építészet legkiemelkedőbb alkotásai a birodalom legfontosabb városaiban, az indiai Agrában, [[Delhi]]ben és Fatehpur Szíkriben, valamint a [[pakisztán]]i [[Lahor]]ban találhatók.
Akbar tekinthető a mogul festészet megalapítójának. A királyi műtermekben több mint száz festő, leginkább [[gudzsarát]]i, [[rádzsasztán]]i és [[Kasmír (régió)|kasmíri]] [[Hinduizmus|hinduk]] alkottak. Amikor Akbar meghalt, könyvtára huszonnégyezer illusztrált kéziratot tartalmazott. Az uralkodó tág érdeklődési körét tükrözte az ábrázolt témák sokfélesége. A [[Irán|perzsa]] és [[Közép-Ázsia|közép-ázsiai]] udvarok által kedvelt perzsa irodalmi klasszikusokat illusztrálták, a királyi műterem hatalmas vállalkozása a ''[[Hamzanáme]]'' ezernégyszáz szövetre festett képével is ezek közé tartozik. Egyes hindu elbeszélő költeményeket, például a ''[[Rámájana|Rámájanát]]'' és ''[[Mahábhárata|Mahábháratát]]'' szintén képekkel díszítették, akárcsak az uralkodóházzal kapcsolatos életrajzokat, a ''[[Báburnáme|Báburnámét]]'', a ''[[Timurname|Timurnámét]]'' és az ''[[Akbarname|Akbarnámét]]''.
 
Noha életének javát külföldön élte le ([[Lutherstadt Wittenberg|Wittenberg]], [[Strasbourg|Strassburg]], [[Heidelberg]], [[Altdorf bei Nürnberg|Altdorf]], [[Marburg]] és [[Oppenheim]]), és műveinek többsége ott született, tevékenységét hazája javára fejtette ki. Barátait idézve egyik levelében, ezt írta: „Azt mondják ugyanis mind és erősítik, hogy egyetlen szótár kibocsátásával, amit a deákság egész Magyarországon szomjúhozik, többet csinálhatok mind az egész hazának, mintha egyik helységében több évig tanítom az ifjúságot avagy az egyházközséget.”
[[Dzsahángír mogul sah|Dzsahángír]] uralkodása alatt mutatta a mogul festészet a legnagyobb formai és stiláris változatosságot. Az Akbar korában készült mozgalmas műalkotások drámai hangulata továbbra is megtalálható a képeken, de a rájuk jellemző zsúfoltság nélkül. Megjelenik az emberi természet ábrázolásának igénye és a realizmusra való törekvés is. Uralma alatt a mogul festészet valamennyi ága kibontakozott, az allegorikus, a realista, az ünnepélyes, az érzéki, a jellemvonások iránti érdeklődés, illetve a természet csodálatát tükröző ábrázolásmód. [[Sáh Dzsahán mogul sah|Sáh Dzsahán]] a festészettel szemben előnyben részesítette az építészetet, uralkodása alatt a festészet ünnepélyesebb stílusúvá vált. A művészek főként udvari eseményeket és megrendelésre készült portrékat ábrázoltak. Az udvari műhelyben a királyi családhoz kapcsolódó krónikák illusztrálására helyezték a fő hangsúlyt. Aurangzébet nem érdekelte a festészet, és bár uralkodásának kezdetén egy darabig még készültek könyvillusztrációk, ezekre a képekre már nem jellemző a realizmusra való törekvés.
 
Úttörő jelentőségű latin szótára átdolgozásokkal a 19. század közepéig használatban volt; sok irodalmi, tudományos műszónak nála olvassuk első magyar nyelvű meghatározását. [[Latin nyelv]]ű magyar nyelvtanát a 18. századig kézikönyvként használták, ezáltal – a tudománytörténeti jelentőségen túlmenően – nagymértékben hozzájárult a magyar nyelvhasználat és helyesírás egységesüléséhez. A református magyarság számára zsoltárfordításai, a [[Károlyi-biblia]] [[Hanaui Biblia|javított kiadása]], [[Kálvin János|Kálvin]] [[Institutio Christianae religionis|Institutiójának]] és a [[heidelbergi káté]]nak fordítása máig élő hagyatékot jelentenek. A magyar irodalmi nyelv és a magyar verselés fejlődésére kiemelkedő hatást gyakorolt.
A mogul uralkodók nemcsak gyűjtötték a műveket és elrendelték illusztrálásukat, hanem maguk is írtak könyveket. [[Bábur mogul sah|Bábur]] önéletrajza a világ egyik legkiemelkedőbb önéletírásának tekinthető, amelynek erőteljes stílusa és közvetlensége, valamint szerzőjének esztétikai érzéke és átütő intelligenciája magával ragadja olvasóját. Dzsahángír is írt emlékiratokat, viszont az ő műve érdemtelenül kevés figyelmet kapott, holott remekül ábrázolja az udvari életet és az uralkodó kivételes érdeklődését a festészet és az őt körülvevő világ iránt.
 
<div align="right">''([[MogulSzenczi művészetMolnár Albert|Tovább a szócikkhez]]…)''<!--
Bár Indiában már a mogulok érkezése előtt is jelentős hagyománya volt a [[tájrendezés]]nek, a kertépítészet az ő uralmuk alatt érte el csúcspontját. A császári kertek az állandó hadjáratok és az udvar gyakori költözése miatt egyfajta katonai és császári [[karavánszeráj]]ként is funkcionáltak. A kertekben kezdetben kevés állandó épület állt, majd idővel egyre több építészeti elem kapott helyet bennük, köztük pavilonok, fürdők és kihallgatási csarnokok. A kertek később a paloták és síremlékek elmaradhatatlan részeivé váltak.
 
<div align="right">''([[Mogul művészet|Tovább a szócikkhez]]…)''<!--
EZT ITT A DIVBEN NE CSERÉLJÉTEK LE!!! --></br><small>{{szerkeszt|Sablon:Vitrin/5|frissít}}</small></div><noinclude>[[Kategória:Vitrin]]</noinclude>