„Urartu” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
219. sor:
Azonban ''Mana'' elfoglalása miatt újból összetűzésbe került az asszírokkal, akikkel egyébként is egyre éleződött a viszony, amit Rusza szövetségi politikája mutat. Felvette a kapcsolatot [[Phrügia|Phrügiával]] és az Urartu nyugati részével határos fejedelemségekkel. A ''mana'' név feltehetően a [[médek]]et jelölte, és mivel zömmel innen érkeztek az asszír hadsereg számára a [[ló|lovak]], II. Sarrukín válaszcsapást indított. I. e. 715-ben beavatkozott a kelet-anatóliai fejedelemségek ügyeibe, és ezek elfoglalásával elválasztotta egymástól Phrügiát és Urartut.<ref>{{Opcit|n=Gyjakonov, 1955|o=539}}</ref> I. e. 714-ben betört az északi hegyvidékre,<ref name="in Iran"/> melynek során bevette [[Zikertu]]t, az Urartuval szövetséges királyságot,<ref>{{Opcit|n=Gyjakonov, 1955|o=538}}</ref> majd [[Muszaszir]]t is, az ország kultikus központját, és elrabolta [[Khaldi]] fő[[isten]] szobrát. Az Uaus-hegy (ma Szahend) mellett tönkreverte Rusza hadseregét. Egészen a Van-tó északkeleti vidékéig eljutott, az útbaeső területeken elpusztított minden elérhetőt. Rusza Tuspába menekült, ahol öngyilkos lett [[i. e. 713]]-ban.<ref name="V512">{{Opcit|n=Gyjakonov, 1955|o=512}}</ref>
Urartu néhány évtizede gyakorlatilag ismeretlen. A Transzkaukázia eseményeit eltakaró félhomály vaksötétbe vált, és egészen [[Teuspa]] kimmer király [[i. e. 679]]-es, [[Assur-bán-apli]]tól elszenvedett vereségéig meg is marad.<ref name="Cimmerians"/> I. Rusza halála után Urartu annyira periférikussá vált, hogy még [[II. Rusza]] trónralépésének dátumát sem ismerjük, sőt legalább két évtizedes pontossággal lehet csak megadni: valamikor [[i. e. 700]] és [[i. e. 680]] között. II. Rusza idejében újabb erősödés köszöntött Urartura, amit a „hosszú békének” köszönhetett, [[Asszíria]] néhány határincidensen kívül nem háborúzott Urartuval egészen az [[i. e. 640]]-es évekig. Ekkor az erős déli szomszéd, Asszíria miatt észak és nyugat lett célpont. Az események menetéből úgy tűnik, hogy [[i. e. 672]] és [[i. e. 669]] között a kimmerekkel is szövetségben volt, mert hadjáratot indított ''Muskhi'' ([[Phrügia]]) és [[Khalitu]] ([[Khaldia]]) ellen Kisázsiában, valamint [[Mana]] ellen keleten.<ref name="V514">{{Opcit|n=Gyjakonov, 1955|o=514}}</ref> Feltehetően ehhez a hadjárathoz fűződik [[Míta]] ''(Midasz)'' phrüg király halálának története is. Asszíria és Urartu között békésnek nevezhetőek maradtak a kapcsolatok egészen II. Rusza haláláig. [[I. e. 674]]-ben azonban a [[médek]] felkelése ismét átrendezte a szövetségi viszonyokat, a kimmerek a médek szövetségesei lettek.<ref name="Cimmerians"/> Ezért Rusza Asszíria felé közeledett, amelynek eredményeképp Assur-bán-apli [[i. e. 673]]-ban a supriai hadjárata után átadta Ruszának az urartui menekülteket. [[I. e. 654]]-ben Asszíria legyőzte [[Elám]]ot, ennek alkalmából a diplomáciai misszió a gratuláció mellett egyúttal biztosította Assur-bán-aplit Urartu semlegességéről egy esetleges asszír–babiloni konfliktus esetén, valamint arról is, hogy a kimmerekkel és a szkítákkal nem szövetkezik Asszíria ellen. Urartu semlegessége sokat nyomott a latban Asszíria utolsó nagy győzelme, az [[i. e. 650]]-es babiloni hadjárat eredményességében.<ref name="V514"/><ref>{{Opcit|n=Chahin|o=97–103}}</ref>
Valamikor az [[i. e. 640]]-es években halt meg II. Rusza, és utódja, [[III. Szarduri]] valószínűleg a [[kimmerek]]et leverő [[szkíták]] miatt már névleg elismerte Asszíria főhatalmát, az első olyan urartui király, aki nem az asszír uralkodó testvérének nevezi magát, hanem a fiának. A szkítákkal hosszú évtizedeken át békés viszonyban voltak, nem ismert a kapcsolatok megromlásának oka. [[I. e. 638]] körül [[Assur-bán-apli]] írt levele az utolsó tény, amit Urartu életéből ismerünk. III. Szardurit még követte egy III. Rusza nevű uralkodó, de a méd hódítás eseményein túl semmilyen információ nem áll rendelkezésre Urartu végnapjairól. [[I. e. 590]] körül [[Méd Birodalom|Média]] vazallusaként még létezett az urartui királyság, majd a méd–lüd háború után semmilyen említés nincs róla.<ref name="V514"/>
| |||