„Határozatlansági reláció” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
fontos különbség hogy itt nem két mennyiség egy pillanatban történő megmérésről van szó, ilyen nincs, valamelyik operátornak előbb kell hatni. |
Közelítettem a bevezetőt az angol szócikkhez mert ebben így sok félreérthető vagy pontatlan dolog volt. Illetve van ahol ugynaz most bővebben van megfogalmazva. |
||
1. sor:
A [[kvantummechanika]]i '''Határozatlansági reláció''' (németesen: összefüggés, angolosan: elv) alapvető, elméleti határ bizonyos fizikai mennyiségek egyszerre, teljes pontosssággal való megismerhetőségére. Ilyen mennyiség-pár például a hely és az impulzus, minél pontosabb értéke van az egyiknek, annál pontatlanabb a másiknak. Az eredeit heurisztikus érvelést hogy léteznie kell egy ilyen határnak, [[Werner Heisenberg]] adta [[1927]]-ben, aki után gyakran Heisenberg-féle relációnak is szokták nevezni. Egy formálisabb megfogalmazást adott [[Earle Hesse Kennard]] (és tőle függetlenül egy évvel később [[Hermann Weyl]]), ami a [[helyvektor|hely]] és az [[impulzus]] mért értékeinek szórásait kapcsolja össze.
{{Equation box 1
|indent =:
|equation = <math> \sigma_{x}\sigma_{p} \geq \frac{\hbar}{2}, </math>
|cellpadding= 6
|border
|border colour = #0073CF
|background colour=#F5FFFA}}
ahol h a redukált Planck állandó.
A határozatlansági relációt gyakran összekeverik egy hasonló effektussal, a [[megfigyelő hatása|megfigyelő hatásával]], amely szerint nem lehet egy rendszeren mérést végezni, anélkül hogy ezzel megváltoztatnánk a rendszert. Eredetileg Heisenberg is ilyen magyarázatot adott a jelenségre, de azóta világossá vált, hogy a határozatlansági reláció a kvantumos rendszerek alapvető tulajdonsága.
== Áttekintés ==
| |||