„San Lorenzo (Firenze)” változatai közötti eltérés

felirat=A kereszt alakú bazilika a hatalmas kupolával borított Medici Kápolnávalhercegi kápolnával. A kolostorudvarban található a Szent Lőrinc Könyvtár nevezetes lépcsője, Michelangelo alkotása.|

A '''San Lorenzo''' [[bazilika]](''Basilica di San Lorenzo'') [[Firenze]] egyik legnagyobb és igen nevezetes temploma. Az olaszországi [[olaszország]]i reneszánsz építészet]] több kiemelkedő építménye található meg a magyarul ''Szent Lőrinc -bazilika'' néven nevezhető épületegyüttesben. Ezek közül legnevezetesebbek a [[Sagrestia Vecchia (Firenze)|Sagrestia Vecchia]] kápolnája, a Medici-kápolnák (a [[Sagrestia Nuova (Firenze)|Sagrestia Nuova]] és aMedici [[Capellahercegi Medicikápolna (Firenzea kupolával)]], valamint a legnevezetesebbekkönyvtár lépcsőháza a templomhoz tartozó kolostorépületben.

A templom a város központjának nyugati részén található, nem messzire a [[Santa Maria del Fiore]] székesegyháztól. Ugyancsak a közelben található a [[Medici -palota]] is. A San Lorenzo a [[Medici-család|Mediciek]] családi templomának számított. AzA 1400-as[[15. évekszázad]] elején határozták el, hogy a korábbi templom helyén új templomot építenek. Bár építését elkezdték, és folytatták végig a 15. század folyamán, befejezésére csak a 15. század végén került sor. Homlokzati márványborítása azonban mindmáig nem készült még el.

A korábban a helyén állt templomot [[393]]-ban szentelték föl. Ennek védőszentje [[Milánó]] szentéletű püspöke, [[Szent Ambrus]] volt. Három évszázadon át a város székesegyháza volt még azelőtt, hogy a püspöki széktemplom átköltözött a [[Santa Reparata (Firenze)|Santa Reparata-templomba]]. A [[11. század]] folyamán [[román stílus]]ban építették újjá. [[1419]]-ben határozta el Giovanni (Bicci) Medici herceg, hogy a 11. században, román stílusban megépített akkoristílusú templom helyére új, [[reneszánsz]] stílusú épületet építtet.

A reneszánsz templomot [[Filippo Brunelleschi]] tervei szerint kezdték építeni. Bár az [[1420]] táján megkezdett építés lassan haladt, [[1440.]]-re elkészült az Öreg sekrestye ([[Sagrestia Vecchia (Firenze)|Sagrestia Vecchia]] (Öreg sekrestye). Brunelleschi [[1446]]-ban bekövetkezett halála után az építkezést [[Antonio Manetti]] és [[Michelozzo]] folytatta, mint építésvezető. [[II. Piusz pápa]] firenzei látogatása idejére a templomot ideiglenesen „befejezték” (1459), bár a kápolnák építése még a század végén is tartott.

A firenzei San Lorenzo a [[reneszánsz építészet]] számos jellemző jegyét viseli magán. Ezek közül több Brunelleschi más alkotásain is nyomon követhető. Ilyen a templom [[bazilika formája|bazilikaformája]]. A [[főhajó]] kiemelkedik a két [[mellékhajó|oldalhajó]] között és ablakain át kap fényt a templomcsarnok. A főhajó és a [[kereszthajó]] találkozásánál az oltárhoz közelítő szemlélő megáll és az ég felé táruló [[kupola]] látványában gyönyörködik.

A főhajó egyik díszét a hajó oldalát képező boltívek[[boltív]]ek és oszlopok[[oszlop]]ok áttekinthető rendszere képezi. Az oszlopok, [[pilaszter|faloszlopok]], ívek, [[Párkány (építészet)|párkányok]] vonalát gyakran hangsúlyozzák sötétebb színű kővel ('pietra serena'', sötét firenzei kőzet). Az épület és az épületrészek, valamint a díszítő szerkezetek méretarányaiban fölfedezhetjük az [[antikvitás|antik]] építészetben is oly kedvelt aranymetszési[[aranymetszés]]i arányokat.

Három nevezetes kápolna tartozik a San Lorenzo templomhoz: a „Sagrestia[[Sagrestia Vecchia”Vecchia (Firenze)|Sagrestia Vecchia]] (Öreg sekrestye), a „Sagrestia[[Sagrestia Nuova (Firenze)|Sagrestia Nuova”Nuova]] (Új sekrestye) és a Medici hercegi kápolna.

A [[16. század]] elején [[X. Leó pápa]], aki a [[Medici -család]] tagja volt, megbízta Michelangelót, hogy készítsen terveket az elkészült templom márványborítására. Michelangelo fából készítette el a modellt, amely szépen mutatta az antik arányokat. De a munka mindmáig befejezetlen maradt. Csak napjainkban merült föl ismét a gondolat a homlokzat befejezésére. [http://www.arttrav.com/churches/the-debate-to-finish-the-facade-of-san-lorenzo/]