„Fun Home” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
29. sor:
 
A ''Fun Home'' sikere mellett vitatott megítélésben is részesült, így például [[Missouri (állam)|Missouri]]ban egy közkönyvtár öt hónapra eltávolította a művet az intézmény polcairól, miután a helyi lakosok kifogást emeltek a tartalma ellen.<ref name="ihtban">{{cite news|first=David |last=Twiddy |title=As more graphic novels appear in libraries, so do challenges |url=http://www.iht.com/articles/ap/2006/11/14/arts/NA_A-E_BKS_US_Banned_Graphic_Novels.php |work=[[Associated Press]] |publisher=[[International Herald Tribune]] |date=20061114 |accessdate=20070814 |language=angol}}</ref><ref name="returned">{{cite news |first=Rachel |last=Harper |title=Library board approves new policy/Material selection policy created, controversial books returned to shelves |url=http://www.marshallnews.com/story/1193923.html |work=The Marshall Democrat-News |date=20070315 |accessdate=20070315 |language=angol}}</ref>
 
== A mű cselekménye és tematikája ==
A ''Fun Home'' elbeszélése nemlineáris és rekurzív.<ref name="villagevoice">{{cite news|first=Hillary |last=Chute |url=http://www.villagevoice.com/books/0628,chute,73800,10.html |title=Gothic Revival |publisher=[[The Village Voice]] |date=20060711 |accessdate=20060807 |language=angol}}</ref> Ugyanaz az esemény többször is ismétlődik a műben, azonban mindig új információk és más témára áthelyezett hangsúly tükrében, mindig más formában.<ref>{{cite web|last=Deppey |first=Dirk |date=20070118 |title=12 Days |edition=Web Extras |periodical=[[The Comics Journal]] |url=http://tcj.com/index.php?option=com_content&task=view&id=510&Itemid=70 |accessdate=20070816 |language=angol}}</ref> Bechdel a ''Fun Home'' szerkezetét egy [[labirintus]]hoz hasonlította, melyben „ugyanaz ismétlődik, viszont kívülről spirálisan befelé a cselekmény a történet központja felé halad”.<ref name="rutgers">{{cite video |people=Alison Bechdel és Dena Seidel |year=2008 |title=Alison Bechdel’s Graphic Narrative |url=http://wh.rutgers.edu/index.php?option=com_content&view=article&id=140:alison-bechdels-graphic-narrative&catid=52:warVideos&Itemid=91 |format=[[Flash video]] |medium=Web video |publisher=[[Rutgers University]] Writers House |location=[[New Brunswick (New Jersey)|New Brunswick]] |accessdate=20080416 |time=04:57 |language=angol}}</ref> A ''[[Modern Language Association|PMLA]]'' [[akadémiai folyóirat]] egyik memoárokról szóló esszéjében Nancy K. Miller úgy vélekedett, hogy azzal, hogy Bechdel újra és újra visszatér egy adott jelenethez és témához „újraalkotja az emlékeket, melynek folyamán az újonnan hozzáfűzött elemek hatására alakul ki magának a memoárnak a szerkezete”.<ref name="pmla">{{cite journal |last=Miller |first=Nancy K. |year=2007 |month=március |title=The Entangled Self: Genre Bondage in the Age of the Memoir |journal=[[Modern Language Association|PMLA]] |volume=122 |issue=2 |pages=543–544 |issn=0030-8129 |doi=10.1632/pmla.2007.122.2.537 |url=http://www.mlajournals.org/doi/abs/10.1632/pmla.2007.122.2.537 |format=a megtekintéshez feliratkozás szükséges |accessdate=20070816 |language=angol}}</ref> Mindemellett a memoár szerkezetének alakításában nagy szerepet játszanak az irodalmi, [[görög mitológia]]i és [[képzőművészet]]i utalások. Bechdel gyermek- és serdülőkorának eseményeit, valamint a családjával kapcsolatos történéseket ezeken az utalásokon keresztül mutatja be.<ref name="villagevoice"/> Miller megfogalmazása szerint az elbeszélésben felhasznált irodalmi szövegek „nyomokat szolgáltatnak, igazakat és hamisakat egyaránt, a titokzatos családi kapcsolatok megfejtéséhez”.<ref name="pmla" />
 
A memoár központjában Alison Bechdel családja áll, különös tekintettel apjával, Bruce Bechdellel való kapcsolatára. Bruce Bechdel temetkezési vállalkozó és középiskolai angoltanár volt a pennsylvaniai [[Beech Creek]]ben, ahol Alison és testvére felnőttek. A mű címe abból ered, ahogyan a család a [[halottasház]]at (angolul „funeral home”) becézte, azt a vállalkozást, melyben Bruce Bechdel felnőtt és később dolgozott.<ref>{{cite book |last=Bechdel |first=Alison |authorlink=Alison Bechdel |title=Fun Home: A Family Tragicomic |year=2006 |publisher=[[Houghton Mifflin]] |location=New York |isbn=0-6184-7794-2 |pages=36 |language=angol}}</ref> Két hivatása a ''Fun Home''-ban a [[halál]] és az [[irodalom]] központi témájában jelenik meg.<ref name="nyt2">{{cite news|first=George Gene |last=Gustines |url=http://www.nytimes.com/2006/06/26/books/26gust.html?ex=1155009600&en=88647dc021a0b412&ei=5070 |format=a hozzáféréshez ingyenes regisztráció szükséges |title=’Fun Home’: A Bittersweet Tale of Father and Daughter |publisher = [[The New York Times]] |date=20060626 |accessdate=20060807 |language=angol}}</ref>
 
A memoár egyik síkja Bruce Bechel megszállottságát mutatja be, melyel megpróbálja helyreállítani a család [[Viktoriánus építészet|viktoriánus]] házát.<ref name="nyt2"/> Az esztétika hajszolása összefüggésben áll a közte és családja közötti érzelmi távolsággal, melyet ridegséggel, és alkalmanként dühkitörésekkel fejez ki.<ref name="nyt2" /><ref>Bechdel, ''Fun Home'', 11., 18., 21., 68–69., 71. o.</ref> Az érzelmi távolság pedig a rejtett [[homoszexualitás|homoszexuális]] irányultsággal van kapcsolatban.<ref name="glrw">{{cite journal |last=Hamer |first=Diane Ellen |year=2006 |month=május |title=My Father, My Self |journal=Gay & Lesbian Review Worldwide |volume=13 |issue=3 |pages=37 |issn=1532-1118 |url=http://www.glreview.com/issues/13.3/13.3-hamer.php |accessdate=20070816 |language=angol}}</ref> Bruce Bechdelnek korábban homoszexuális kapcsolatai voltak a katonaságban, majd később néhány középiskolás tanítványával, akik közül néhányan a család barátai, vagy éppen [[bébiszitter]]ei voltak.<ref>Bechdel, ''Fun Home'', 58–59., 61., 71., 79., 94–95., 120. o.</ref> Negyvennégy éves korában, két héttel azután, hogy a felesége bejelentette szándékát a házasság felbontására, Bruce Bechdel egy [[Sunbeam Bread]]-teherkocsi elé lépett, mely halálra gázolta.<ref>Bechdel, ''Fun Home'', 27–30., 59., 85. o.</ref> Bár az eset nem volt egyértelmű, Alison Bechdel mégis arra következtetett, hogy apja [[öngyilkosság]]ot követett el.<ref name="nyt2" /><ref>Bechdel, ''Fun Home'', 23., 27–29., 89., 116–117., 125., 232. o.</ref><ref name="velvetpark">{{cite web|url=http://www.velvetparkmedia.com/blogs/alison-bechdel%E2%80%99s-big-win-comic-con-kent-martin-82307 |title=Alison Bechdel’s big win at Comic Con |date=2007-08-23 |accessdate=2009-09-20 |first=Kent |last=Martin |work=Velvetpark |language=angol}}</ref>
 
A ''Fun Home'' másik központi eleme Alison Bechdel saját belső vívódása szexuális identitása felett, [[leszbikusság]]ának elfogadása és annak [[coming out|felvállalása]] szülei előtt.<ref name="nyt2" /><ref>Bechdel, ''Fun Home'', 58., 74–81. o.</ref> A memoár őszintén és nyíltan mutatja be szexuális fejlődését, melyben helyet kapnak az írónő gyermekkori [[napló]]jának részletei, anekdoták az [[önkielégítés]]ről, valamint első szexuális tapasztalatának története.<ref>Bechdel, ''Fun Home'', 76., 80–81., 140–143., 148–149., 153., 157–159., 162., 168–174., 180–181., 183–186., 207., 214–215., 224. o.</ref> Alisonban és apjában, Bruce Bechdelben homoszexualitásukon kívül közös vonás a [[Obszesszív-kompulzív megbetegedés|kényszerbetegségre]] való és művészi hajlamuk, bár utóbbi egymással szemben álló esztétikai értékrendet képvisel. „Én [[spárta]]i voltam, az apám [[Athén története#A klasszikus Athén|athéni]]. Én [[Modernizmus|modern]], ő viktoriánus. Én [[Butch és femme|butch]], ő nelly. Én [[haszonelvűség|haszonelvű]], ő [[esztéta]].” – írta Alison Bechdel.<ref>Bechdel, ''Fun Home'', 15. o.</ref> Ez a szembenállás feszültséget okozott apa és lánya kapcsolatában; mindketten megpróbálták kifejezni elégedetlenségüket a rájuk erőltetett [[nemi szerep]]pel: „Nem csak [[Szexuális inverzió|inverzek]] voltunk, hanem egymás inverziói is. Amíg én kompenzálni próbáltam a benne lévő férfiatlanságot, addig ő megpróbált egyfajta nőiességet kifejezni rajtam keresztül. Az ellentétes szándékok háborúja volt, mely így arra ítéltetett, hogy a végtelenségig dúljon.”<ref>Bechdel, ''Fun Home'', 98. o.</ref> Ennek ellenére a műben olvasható, nem sokkal Bruce Bechdel halála előtt folytatott apa-lánya beszélgetés a konfliktus részleges feloldását mutatja.<ref>Bechdel, ''Fun Home'', 220–221. o.</ref>
 
Bechdel a mű több pontján is felveti a gondolatot, hogy vajon leszbikusként való színvallása volt-e az a tényező, mely végül apja öngyilkosságához vezetett.<ref name="pmla" /><ref>Bechdel, ''Fun Home'', 57–59., 86., 117., 230–232. o.</ref> Erre a kérdésre soha nem születik egyértelmű válasz, de Bechdel közelről is megvizsgálja az apja rejtett és az ő nyíltan vállalt homoszexualitása közötti kapcsolatot, és hangot ad az apja iránt érzett tartozás érzésének is, mind pozitív, mind pedig negatív megvilágításban.<ref name="pmla" /><ref name="nyt2" /><ref name="velvetpark" />
 
=== Utalás mint eszköz ===
A ''Fun Home''-ban található utalások nem csupán szerkezeti vagy stilisztikai szerepet töltenek be. „Ezeket az utalásokat (…) nem csupán a leírás eszközeként alkalmazom. Számomra a családom leginkább a fikció keretei segítségével válik valóságossá. Talán az én rideg művészi távolságtartásom önmagában jobban hozzásegít ahhoz, hogy átadjam a családunkat jellemző sarki-klímát, mint bármely konkrét irodalmi összehasonlítás.” – írta Bechdel.<ref>Bechdel, ''Fun Home'', 67. o.</ref> Bechdel, a mű narrátoraként, az apjával való kapcsolatára mint a mitológiai [[Daidalosz]]éra és [[Ikarosz]]éra tekint.<ref>Bechdel, ''Fun Home'', 3–4., 231–232. o.</ref> Gyermekként a családjáról és [[neogótika|neogótikus]] otthonukról kialakított képe összekeveredett benne [[Charles Addams]] [[The Addams Family|Addams Family]]-sorozatának figuráival.<ref>Bechdel, ''Fun Home'', 34–35. o.</ref> Bruce Bechdel öngyilkossága [[Albert Camus]] ''[[Boldog halál]]'' és ''[[Sziszüphosz mítosza]]'' című művein keresztül elevenedik fel.<ref>Bechdel, ''Fun Home'', 27–28., 47–49. o.</ref> A férfi gondosan felépített művészi és intellektuális világát [[F. Scott Fitzgerald]] ''[[A nagy Gatsby]]'' című regényéhez hasonlítja, és narrátorként azt sugallja, hogy Bruce Bechdel saját életének egyes elemeit Fitzgeraldot mintázóan alakította ki, ahogyan az az író életéről szóló ''[[The Far Side of Paradise]]'' című könyvben olvasható.<ref>Bechdel, ''Fun Home'', 61–66., 84–86. o.</ref> Bruce felesége, Helen [[Henry James]] ''[[Washington Square (regény)|Washington Square]]'' és ''[[Egy hölgy arcképe]]'' című regényeinek főhőseihez hasonlatos.<ref>Bechdel, ''Fun Home'', 66–67., 70–71. o.</ref> Helen Bechdel amatőr színésznő volt, és a színművek, melyekben szerepelt szintén utalásokat tartalmaznak a férfival való házasságának egyes vonatkozásaira. Helen és Bruce Bechdel ''[[A makrancos hölgy]]'' egyik főiskolai előadása révén ismerkedtek meg, melyben mindketten szerepeltek. Alison Bechdel megjegyzése szerint ez előjele volt szülei későbbi házaséletének.<ref>Bechdel, ''Fun Home'', 69–70.</ref> Helen Bechdel Lady Bracknell szerepében jelent meg [[Oscar Wilde]] ''[[Bunbury]]'' című darabjának helyi előadásában; Bruce Bechdelt itt az íróhoz hasonlítja.<ref>Bechdel, ''Fun Home'', 154–155., 157–158., 163–168., 175., 180., 186. o.</ref> Bruce homoszexualitása [[Marcel Proust]] az ''[[Az eltűnt idő nyomában]]'' című regényén keresztül jelenik meg.<ref>Bechdel, ''Fun Home'', 92–97., 102., 105., 108–109., 113., 119–120. o.</ref> Az írónő saját és apja közös művészi és kényszerbetegségre való hajlamait [[E. H. Shepard]] a ''[[Békavári uraság és barátai]]'' című gyermekkönyvhöz készített illusztrációira való utalásokon keresztül tárgyalja.<ref>Bechdel, ''Fun Home'', 130–131., 146–147., 150. o.</ref> Bruce és Alison Bechdel homoszexualitásukat sugallják egymásnak mikor memoárokat ajándékoznak egymásnak: az apa [[Colette]] összegyűjtött írásait tartalmazó ''Édenek és börtönök'' című könyvet adja lányának; nem sokkal ezután Alison [[Kate Millett]] ''Flying'' című életrajzi művének egyik könyvtári példányát adja apjának, melyet az írónő egy „ ékesszóló tudatalatti gesztusnak” nevezett.<ref>Bechdel, ''Fun Home'', 205., 207–208., 217–220., 224., 229. o.</ref> Visszatérve a Daidalosz-mítoszhoz Alison Bechdel saját magát [[Stephen Dedalus]], apját pedig [[Leopold Bloom]], [[James Joyce]] ''[[Ulysses (regény)|Ulysses]]'' című regényének szereplőinek képébe helyezi, további párhuzamokat húzva [[Télemakhosz|Télemakhosszal]] és [[Odüsszeusz|Odüsszeusszal]].<ref>Bechdel, ''Fun Home'', 201–216., 221–223., 226., 228–231. o.</ref>
 
Az irodalmi utalások mellett, melyek egyértelműen azonosíthatók a mű szövegében, Bechdel a ''Fun Home'' képeibe is számos vizuális utalást szőtt különböző televíziós műsorokra, valamint a [[népszerű kultúra]] egyéb elemeire. Ezek gyakran az egyes jelenetek egy háttérben található televíziókészülék képernyőjén jelennek meg.<ref name="glrw"/> A képi utalások között megtalálható az ''[[Az élet csodaszép]]'' című film, [[Bert és Ernie]] a ''[[Szezám utca]]'' szereplői, a [[SMILEY (szó- és ábrás védjegy)|smiley]]-arc, [[Maci Laci (sorozat)|Maci Laci]], ''[[Batman (televíziós sorozat)|Batman]]'', a [[A Prérifarkas és a Kengyelfutó Gyalogkakukk|Prérifarkas és a Kengyelfutó Gyalogkakukk]], [[Richard Nixon]] lemondása és az 1960-as évek egyik népszerű szituációs komédiája, a ''[[The Flying Nun]]''.<ref name="glrw" /><ref>Bechdel, ''Fun Home'', 10–11. o. (''It's a Wonderful Life''), 14. o. ''(Sesame Street)'', 15. o. (Smiley Face), 92. o. (Yogi Bear), 130. o. ''(Batman)'', 174–175. o. (Road Runner and Wile E. Coyote), 181. o. (Nixon), 131., 193. o. ''(The Flying Nun)''</ref>
 
== Az alkotói folyamat és a mű képi világa ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Fun_Home