„Vita:Osztrák–Magyar Monarchia” változatai közötti eltérés

Sziasztok! Körülbelül egy fél éve volt egy vitám egy másik szerkesztővel, mikor is én neki ültem és az összes OMM miniszterelnök Születési és Elhalálozási helyét elkezdtem pontosítani. Ez abból állt, hogy egyesével mindenkihez oda írtam, hogy ha az OMM-ben született, illetve mellékeltem hozzá az OMM-em miniatűr zászlaját is. Akkor az illető arra hivatkozott, hogy két önálló államról beszélünk és ily módon soha senki nem volt osztrák-magyar állampolgárságú. Ekkor nem tudtam konkrétan érvelni, de most tudok és érdekelne a többi szerkesztő véleménye is. Mivel, hogy: Az OMM igenis egységes állam volt, jó lehet két egyenrangú fél alkotta, amelyek rendelkeztek saját parlamenttel és saját törvényekkel, de a hadügynek, a pénzügynek és - ami jelen esetben a legfontosabb, - a külügynek is volt egy-egy saját minisztériuma. És most jön a lényeg, míg pénz- és hadügyi minisztérium volt mind Mo.-n, mind Ausztriában külügy nem. Még hozzá azért nem, mert az azt sugallta volna, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia, nem egy egységes állam, hiszen szuverén módon képviselték volna egymást a nagyvilágban, de nem így volt, hanem volt egy közös külügyminisztérium, ami az OMM-et, mint államot képviselte. Magának az OMM-nek voltak követségei a világ országaiban. Innen már evidens, hogy nem lehetett egy osztrák, illetve egy magyar állampolgárság, hiszen ez is azt sugallta volna, hogy ez nem egy állam. (Egyébként még az angol wikipédián is, a lezárt Adolf Hitler topicban is, - amit ugye akárki nem szerkeszthet - ez szerepel: "Born 20 April 1889 Braunau am Inn, Austria–Hungary").
Remélem az érvelésemmel mindenkit meggyőztem és ezentúl átszerkeszthetem a pontos adatokra, az előkerülő topicokat. :) [[Szerkesztő:Kronosz 284|Kronosz 284]] <sup>[[Szerkesztővita:Kronosz 284|vita]]</sup> 2012. december 15., 20:15 (CET)
 
:<small>(Sajnálom<!--hogy én lettem az-->, de azért erre valakinek csak kell válaszolni)</small> Fentiek cáfolata a dualizmus lényegéből következik. {{CitLib| aut = Kozári Mónika| tit = A dualista rendszer (1867–1918)| loc = Budapest| red = Pannonica| ann = 2005| isbn= 963-7319-12-3}}a 40–44 oldalon foglalkozik az állampolgárság kérdésével (forrása: {{CitPer| aut = Kisteleki Károly| tit = Az állampolgárság a dualizmus idején| per = Állam és jogtudomány| ann = 1996| tom = 38| fasc= 1–2| pag = 37–52}}). Az, hogy csak és kizárólag külön osztrák és külön magyar állampolgárság létezett, annyira nyilvánvaló, hogy a szerző ezt ebben a fejezetben explicite nem is deklarálja, ezért következő fejezetből (''Úti okmányok'') emelnék ki egy mondatot: '''''„Ahogy nem létezett osztrák–magyar állampolgárság, nem létezett osztrák–magyar útlevél sem. Csak külön magyar és külön osztrák.”'''''.
:Itt olvashatunk arról is, hogy Horváth Boldizsár már 1868-ban előkészített egy magyar állampolgársági törvényt, de a jogi szabályozásra csak 1879 végén (az elsőknél kicsit később, de azért nagyjából a többi európai országgal egy időben) került sor. (1880. január 5. hatállyal; '''[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=5880 1879. évi L. törvénycikk: a magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről]'''). Tehát a derék törvényhozók nem az osztrák–magyar, hanem a magyar állampolgárságról hoztak törvényt. Ez csak úgy lehetséges, hogy vagy a fenti gondolatmenetet, vagy a dualizmus jogrendszerét nem ismerték...
:E törvény nem ismerete az Osztrák-Magyar Monarchia vitalapján már csak azért is furcsa, mert e törvényhez kapcsolódik a dualista Magyarország egyik súlyos belpolitikai válsága, ahogy pl. a [[Kossuth Lajos#Emigrációban|Kossuth Lajos]] szócikkben is olvasható: ''„...elvesztette '''magyar állampolgárságát''', ami széles körű felháborodást váltott ki, és Tisza Kálmán miniszterelnök lemondásához vezetett.”'' (egyébiránt gondoljunk már bele: Kossuth Lajos ''szomorú'' mert nem lehet osztrák–magyar állampolgár!!!!!! Vagy itt ez is elférne?)
:Az állampolgárság kérdéséhez nagyon jó forrás még Kisteleki Károly disszertációja: [http://www.ajk.elte.hu/file/DI_Kisteleki_Karoly_dis.pdf Az állampolgárság fogalmának és jogi szabályozásának történeti fejlődése - koncepciók és alapmodellek Európában s Magyarországon] Innen érdemes kiemelni azt, hogy a magyar állampolgárság fogalmának ''jogelődje'', a honfiú/honfiúsítás fogalma már 1439-től létezett a magyar jogrendben és a honfiúsítással kapcsolatos jogok még a Habsburg korszakban is nem az uralkodót, hanem az országgyűlést illették meg. Ez pedig azt jelenti, hogy nem csak a dualizmusban, hanem azt megelőzően is gyakorlatilag létezett magyar állampolgárság, csak maga a fogalom még nem alakult ki ill. az erre használt fogalom nem pontosan azt jelentette amit ma. A kis zászlócskák életrajzi szócikkekbe pakolgatásakor érdemes ezt is figyelembe venni. <small>(ha nem is általános, de azért a történelmes szócikkekben elég elterjedt: 1. a dualizmus alapvető ismeretéről sem tanúskodó gondolatmenet a dualizmus vitalapján 2. a dolog még annyira sem érdekel, hogy beüssem a keresőbe és legalább az első 50 találatot megnézzem, ezért 3 a gondolatmenet megtámogatása egy azaz egy darab forrással, és ez pedig az angol Wikipédia 4. a következő feladatok vázolása: kis zászlócskák elhelyezése az életrajzi szócikkekben)</small> Köszönöm a figyelmet! --[[Szerkesztő:Csanády|Csanády]] <sup>[[Szerkesztővita:Csanády|vita]]</sup> 2013. január 21., 13:56 (CET)