„Sass Kálmán” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
13. sor:
Habár ártatlanok voltak, rehabilitációjukra a romániai kommunizmus többi áldozatai ügyéhez hasonlóan még nem került sor. A kivégzettek holttestei máig ismeretlen helyen nyugszanak.
== Munkássága ==
Egész életének munkássága nagy hivatástudatról tanúskodik: gyülekezetében kölcsönkönyvtárat alapított és vezetett, élesztette a műkedvelő mozgalmat, szorgalmazta az érmihályfalvi új református iskola építését, ugyanakkor érdeklődéssel fordult a helytörténeti kutatások felé is. Ez utóbbi tevékenységének eredménye monográfiája: ''Mezőtelegd és a környékbeli községek története, különös tekintettel egyházaikra'' (Nagyvárad, 1935; újrakiadása Varga Árpád gondozásában és kiegészítéseivel, Nagyvárad, 1996), valamint ''Iskoláink története'' c. füzete (Nagyvárad, 1937). 1816-ra visszamenő népesedési adatokkal támasztotta alá az érmihályfalvi református iskola 1896-tal kezdődő fejlődéstörténetét (''„Elvész a nép, amely tudomány nélkül való”.'' Érmihályfalva, 1942). Értekezésében megörökítette mindazok nevét is, akiknek adományai lehetővé tették az újonnan felavatott kétszintes református iskola felépítését.
Mezőtelegdi tartózkodása idején felhasználta az alkalmat, hogy [[Magaslak]]on [[Zichy Jenő]]nek, a bécsi Cabinet Noir (titkosszolgálat) egykori főnökének könyv- és levéltárában búvárkodjék. A kastélyban végzett kutatásai eredményeként jutott az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-as forradalmat]] követő évek nyomozati jegyzőkönyveinek és a megfigyelés alá helyezettek lajstromának a birtokába, megismerte a [[Bémer László]] nagyváradi püspök elleni eljárás iratait, és gazdagíthatta újabb adatokkal [[Petőfi Sándor]]ra vonatkozó gyűjtését. Sajnos, ennek a párját ritkító dokumentációnak is nyoma veszett 1957-es elhurcolásakor. Sokoldalúságának bizonyítéka, hogy 1935-ben magánhasználatra református katekizmust állított össze és adott ki, az érmihályfalvi eklézsiának saját nyomdát szerzett, s a helyi legényegylet bevonásával 1944-ben ''Üzenet'' címmel hívei számára közlönyt indított.
== Források ==
| |||