„Sass Kálmán” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
8. sor:
A [[bécsi döntések|második bécsi döntés]]nek köszönhetően újra hazatérhetett és Érmihályfalva lelkésze lett. A [[Margarethe hadművelet|német megszállás]] után a környékbeli zsidókat és a partizánokat bújtatta, köztük sikerült megmentenie a szovjet partizánként működő [[Maléter Pál]]t is, aki később ezt neki levélben köszönte meg. A románok visszatérte után, [[1948]]-ban újra letartóztatták, ezúttal háborús bűnök vádjával, de Maléter Pál köszönetnyilvánító levele megmentette.
 
A [[1956-os forradalom|magyarországi forradalom]] hatására a [[Securitate]] azonban ismét akcióba lépett és [[1957]]. [[február 13.|február 13]]-án Sass Kálmánt újra letartóztatták, ezúttal azonban nem egyedül, hanem mintegy 37 érmihályfalvi lakossal együtt. A Securitate Maléter Pál levele (ami 1948-ban még megmentette Sasst) és néhány egyéb irat alapján egy "államellenes összeesküvés"t kreált a letartóztatottak ügyéből. Az ún. [[Az érmihályfalvi csoport pere|érmihályfalvi csoport perét]] [[Kolozsvár]]on tartották, ugyanaz a bíró elnökölt, aki a [[Szoboszlay-per]]ben is, a szabólegényből hadbíró őrnaggyá "előléptetett" [[Macskássi Pál]]. A vádlottak többségét több évig tartó szabadságvesztésre, három személyt: Sass Kálmánt, dr. [[Hollós István (jogász)|Hollós István]] tanárt és [[Balaskó Vilmos]] lelkészt [[halálbüntetés]]re ítéltek. Balaskó érdekében testvére, ismeretségei révén sikerrel közbenjárt, így ítéletét életfogytiglanra módosították, Sass Kálmánt és dr. Hollós Istvánt azonban 1958. december 2-án a [[szamosújvár]]i börtönben golyó által kivégezték.
 
Családját a [[Bărăganu (Constanța megye)|Bărăgan]]ba internálták, ahonnan csak kilenc év múlva szabadultak. Csak ekkor közölték velük azt is, hogy Sass Kálmánt kivégezték.