„Beszélő” változatai közötti eltérés

egy bájt törölve ,  9 évvel ezelőtt
a
(→‎Története: fölösleges kötőjel eltávolítása)
A kommunista rendszer magyar sajtójában több fontos tabutéma volt: az [[1956-os forradalom]], a határon túli magyarok ügye, a vallási és etnikai kisebbségek helyzete, valamint a szegénység kérdése. A szerkesztők ezért úgy döntöttek, hogy a folyóirat minden számában közölnek írást ezekről a témákról.
 
A szerkesztőket folyamatosan lehallgatták, követték, megfigyelték, gyakoriak voltak a házkutatások. Még [[1986]]-ban is előfordult, hogy terjesztéséért embereket súlyosan meghurcoltak. A szerkesztők ellen a [[összeesküvés|konspirációs]] jelleg ellenére többször indult eljárás, de csak sajtórendészeti vétséggel, illetve szabálysértéssel tudták megvádolni őket, bírságokat fizettek és többször kihallgatták őket, miközben a kihallgatók leplezték, hogy az állambiztonsági szervezethez tartoznának. ''„Szövényi György, aki engem többször kihallgatott – mostanában a televízióban szokott szerepelni mint terrorelhárítási szakértő – többször is elmondta: »Minket nem érdekel, mit írnak, csak az, hogy van-e rá engedélyük.« Persze, amikor [[1983]] márciusában először tartottak házkutatást a lakásomban, és először vittek be a Tolnai Lajos utcába kihallgatásra, biztos voltam benne, hogy a leghamarabb két év múlva szabadulok. Én voltam a legjobban meglepve, amikor reggel ötkor kiengedtek. De ebből megértettem, hogy el akarják kerülni a látványos [[politika]]i pereket, és nem akarják börtönbüntetésekkel lerombolni a [[gulyásszocializmusgulyáskommunizmus]]hoz kapcsolódó nyugati illúziókat”'' – mondta Kőszeg Ferenc<ref>[http://www.mediakutato.hu/cikk/2004_03_osz/04_rendszervaltas/02.html Barát József, Kőszeg Ferenc és Vince Mátyás a rendszerváltás médiájáról].</ref>
 
A 20. számot, amelyben megjelent a „Társadalmi szerződés”, a nagy érdeklődés miatt már 2000 példányban kellett nyomtatni.
146 763

szerkesztés