„Gelence” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
jav |
|||
29. sor:
== Nevének eredete ==
Neve a [[szláv nyelvek|szláv]] ''gol'' (= üres, puszta) melléknév többesszámú ''golinci'' alakjából származhat, de lehet a szláv ''glina'' (= agyag) főnév ''glinica'' alakváltozatából is.
De hogyha az ősiségeket nézzük, akkor semmi köze a szlávhoz, hiszen nem is éltek itt szlávok, csak a [[
▲De hogyha az ősiségeket nézzük, akkor semmi köze a szlávhoz, hiszen nem is éltek itt szlávok, csak a [[Tatár]] járás után telepítetek, települtek szlávok.
Gerinc vagy gerince, eredetileg a patak neve vagyis völgy gerince a patak.
39. sor:
[[1910]]-ben 3663 lakosából 3357 magyar, 93 román, 44 német, 38 szlovák. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Háromszék vármegye]] [[Kézdi járás]]ához tartozott. [[1992]]-ben 4380 lakosából 4320 magyar, 58 román és 2 német volt.
A zabolai gróf [[Mikes család]] ipari méretű európai viszonylatban is
Az első világháborúban a román betörésnek már az első napján, [[1916]]. [[augusztus 27.|augusztus 27]]-én elérték a támadó román csapatok Gelencét. A falu székely lakossága fegyvert fogott, de a túlerőben lévő román hadsereg lemészárolta őket.<ref>Pilisi Lajos: A megrohant és felszabadított Erdély - ''Athenaeum, Budapest 1916 (eredeti kiadás) / Auktor Könyvkiadó, Budapest 2005 ISBN 963-7780-96-3''</ref>
71. sor:
== Hivatkozások ==
{{
== Külső hivatkozások ==
| |||