„Kristályéjszaka” változatai közötti eltérés

a
a (r2.7.3) (Bot: következő hozzáadása: tl:Kristallnacht)
A [[nemzetiszocializmus|nemzetiszocialisták]] ezen az éjszakán 267 zsinagógát raboltak ki és rongáltak meg, valamint romba döntöttek és felgyújtottak közel 7500 zsidó üzletet.<ref>[http://www.ushmm.org/wlc/article.php?lang=en&ModuleId=10005201 Kristallnacht: A Nationwide Pogrom - Holocaust Encyclopedia], United States Holocaust Memorial Muesum {{en}}</ref> További zsidó házak és lakások százait fosztották ki és rongálták meg [[Ausztria|Ausztriában]] és Németországban. Meglincseltek közel száz zsidót, és 30 ezer körülire tehető azok száma, akiket ekkor hurcoltak különböző koncentrációs táborokba.
Az 1938 novemberében bekövetkezett eseményekre vonatkozóan nincs olyan dokumentum, amely parancsot tartalmazna a zsidó tulajdon elleni támadásra. [[Hermann Göring|Göring]]nek jó ürügyül szolgált, hogy pozícióit javítsa. [[Párizs]]ban egy [[Herschel Grynspan]] nevű fiatalember rálőtt [[Ernst vom Rath]] követségi tanácsosra a német nagykövetségen. A fiatalember tettét az indította be, hogy egy akcióban sok zsidó családot - így az övét is - átkergettek [[Lengyelország]]ba.
 
[[Adolf Hitler|Hitler]] pedig elővette az 1933. évi, a zsidók elbocsátásáról szóló rendeletet. (133 ilyen rendelet, törvény született 1938-ig, az 1935. évi [[nürnberg]]it is beleértve, melynek mintájára készült el a furcsa ellentmondásokkal terhelt magyar 1941/ XV tc., ismertebb nevén III. zsidótörvény: ha egy zsidó férfi keresztény nővel létesített kapcsolatot, börtönbe került, egy keresztény férfinak azonban lehetett viszonya zsidó nővel). Az 1933. évi, a német zsidók kiszorítását célzó rendelet mindig alkalmas volt hatalomtechnikai manőverekre, hiszen a köztársasági időkben készült, közvetlenül azután, hogy 1933. március 5-én az NSDAP 230 mandátumot szerzett a [[Reichstag (Harmadik Birodalomépület)|Reichstag]] választásokon. Másrészt [[Paul von Hindenburg|Hindenburg]] 1934. augusztus 2-ai halála előtt készült, így a nyugati hatalmak nem állíthatták azt, hogy a törvény nem egy polgári demokráciában született.
 
[[Joseph Goebbels]], aki akkor éppen akkoriban farkasszemet nézett Hitlerrel, engedélyt kért tőle, hogy hadjáratot folytasson a zsidók ellen. Goebbels tehát saját pozícióinak megerősítésén fáradozott Göring ellenében. Az SA és az SS beindult, miután Goebbelsnek [[München]]ben, a marienplatz-i Öreg Tanácsban elmondott beszédét a zsidók elleni pogromra való felszólításként értelmezték.
 
Az események az utcán folytak tovább, jóllehet a vezetés hamar belátta, hogy sok haszna nincs a népnyelv által ''kristályéjszaká''nak nevezett eseményeknek.