„Admiral Scheer (nehézcirkáló)” változatai közötti eltérés

a
=== Második világháború ===
 
Az ''Admiral Scheer'' háborús pályafutása [[1939]]. [[szeptember 4.|szeptember 4-én]] kezdődött, mikor a Brit Királyi Légierő bombázói csapást mértek rá [[Wilhelmshaven]]ben. A támadás során három bombatalálat érte, de ezek nem okoztak benne súlyosabb károkat, és légvédelmi ágyúi is sikeresen lelőttek a támadó gépek közül négyet. Ezt követően javításon esett át, amíg testvérhajói kereskedelmi hajók elleni portyára indultak. A ''Deutschland''nak hazatérése előtt két hajót sikerült elsüllyesztenie, az ''[[Admiral Graf Spee (zsebcsatahajó)|Admiral Graf Spee]]'' pedig kilenc hajót semmisített meg, mielőtt a [[Brit Királyi Haditengerészet]] hajói felfedezték, és a [[La Plata-i csata]] során megrongálták, majd legénysége elsüllyesztette. Bár ezek a hajók nem arattak óriási sikereket, bemutatták a kereskedelmi hajók elleni portyák működését. [[1940]] elején az ''Admiral Scheer'' módosításokon esett át, melyek során a parancsnoki tornyot eltávolították, valamint a hajót ekkor minősítették át nehézcirkálóvá.
 
Az ''Admiral Scheer'' [[1940]]. [[október 14.|október 14-én]] indult első, világháborús útjára, aminek célja a, [[Nova ScotiaÚj-Skócia]]-i [[Halifax (Kanada)|Halifaxból]] induló [[HX-84]] konvoj megtámadása volt. A konvojt [[B-Dienst]] azonosította be, az elfogott rádióüzenetek alapján. A B-Dienst [[hidroplán]]ja [[1940]]. [[november 5.|november 5-én]] fedezte fel a konvojt, amit először kíséret nélkülinek gondoltak, ezért az ''Admiral Scheer''t odaküldték. Ennek ellenére, a konvoj rendelkezett kísérettel, igaz ez mindössze egyetlen [[segédcirkáló]]ból állt, a ''[[HMS Jervis Bay]]''-ből. A [[Edward Fegen]] kapitány irányítása alatt álló ''Jervis Bay'' szembeszállt az ''Admiral Scheer''rel. Mivel a háború korai szakaszaiban nem állt rendelkezésre elegendő kísérőhajó a konvojok általában csak az útjuk utolsó három napjában kaptak komolyabb kíséretet. A ''Jervis Bay'' természetesen esélytelen volt a nála klasszisokkal erősebb ''Admiral Scheer''rel szemben, de a német hajó kénytelen volt vele megküzdeni mielőtt a konvoj üldözésébe kezd. Az ütközet ideje alatt viszont a konvoj hajói szétszóródtak, így az ''Admiral Scheer'' mindössze öt további hajót tudott elsüllyeszteni. Ha a ''Jervis Bay'' nem tartóztatja fel a német nehézcirkálót, a brit veszteség jóval nagyobb lett volna. A támadás következtében az [[admiralitás]] politikájában is változás következett be. A későbbi nagy konvojokat ezentúl csatahajók kísérték.
 
A Királyi Hadtengerészet ezután számos hajót küldött az ''Admiral Scheer'' csapdába ejtésére, de a német hajónak sikerült délebbre hajóznia, ahol találkozott a ''Nordmark'' nevű tankerhajóval, majd feltöltötték a cirkálót. A következő két hónapban az ''Admiral Scheer'' számos további hajót süllyesztett el, megszerezvén a rajta lévő hadianyagokat, valamint számos foglyot ejtve. Az elfogott tengerészeket a ''Nordmark''ra, vagy elfoglalt hajókra szállították. [[1940]] karácsonyát az [[Atlanti-óceán]]on töltötte, néhány száz mérföldnyire [[Tristan da Cunha]]-tól, majd [[1941]] februárjában betört az [[Indiai-óceán]]ra. Az Indiai-óceánon megtámadott két hajót, de az egyiknek még sikerült leadnia vészjelzését, ami több brit cirkálót odavonzott. Miközben kiszökött a brit hajók gyűrűjéből és visszatért az [[Atlanti-óceán]]ra, sikerült elsüllyesztenie egy szénszállító hajót. Krancke kapitány északra hajózott, átkelt a [[Dánia-szoros]]on, majd [[1941]]. [[április 1.|április 1-jén]] megérkezett [[Kiel]]be. Útja során több mint 46 000 [[tengeri mérföld]]et (85 200 km) tett meg és 16 hajót süllyesztett el.
Az ''Admiral Scheer'' nem vett részt újabb bevetésen, egészen [[1942]]. [[július 2.|július 2-áig]], amikor egy sikertelen támadást intéztek a [[PQ-17]] sarkvidéki konvoj ellen. 1942 augusztusában a [[Jeges-tenger]]re hajózott, hogy konvojokra vadásszon, valamint hogy megerősítse a németek jelenlétét a szovjetek sarkvidéki körzeteiben. [[augusztus 25.|Augusztus 25-én]] ágyúzni kezdte a [[Zselanyija-fok]]nál lévő szovjet meterológiai állomást, majd elsüllyesztette az ''Alekszander Szibirjakov'' nevű felfegyverezett jégtörőt, de nem sikerült a környéken lévő konvojra találnia. A jégtörő legénységének sikerült üzennie a Novy Dikson-i állomásnak. Ezt követően az ''Admiral Scheer'', lőni kezdte Novy Dikson kikötőjét és csapatokat tett partra. A helyőrség rendelkezett egy régi tarackkal, amellyel sikerült kisebb sérüléseket okozni a német hajó fedélzetén. Ezt követően az ''Admiral Scheer'' visszahívta a csapatokat és elhagyta a szovjet kikötőt, ellenséges hajók elsüllyesztése nélkül. Útban a wilhelmshaveni kikötőbe egyetlen ellenséges konvojjal sem találkozott.
 
Mikor [[Adolf Hitler|Hitler]] feldühödött a Kriegsmarine állítólagos hibái miatt, a főparancsnokot [[Erich Raeder]] főadmirálist lecserélte [[Karl Dönitz]] tengernagyra, és ezt követően a német felszíni flotta már csak nagyon ritkán hagyta el a kikötőket. [[1944]] őszén az ''Admiral Scheer'' tüzérségi támogatást nyújtott a visszavonuló német csapatok számára a [[Balti-tenger]] mentén. [[1945]] januárjában és februárjában további partmenti hadműveletekben vett részt, de ágyúcsövei 1945 márciusára elhasználódtak, ezért visszatért Kielbe. [[1945]]. [[április 9.|április 9-én]] itt érte a Brit Királyi Légierő bombázóinak támadása. A támadásban több mint 300 repülőgép vett részt. A támadás következtében a hajó felborult. A támadás ideje alatt a legénység nagy része a parton volt, de 32 fő így is életét vesztette. Egyes források szerint az ''Admiral Scheer'' roncsai még mindig a kieli kikötő alatt fekszenek.
 
== Parancsnokok ==