„Kossuth Lajos utca (Budapest, V. kerület)” változatai közötti eltérés

Az út egykor szerencsétlen vonalvezetése évszázadokig volt témája az erre érzékenyeknek; fontossága ellenére a középkori építkezési szokások miatt korántsem volt olyan egyenes, illetve széles, mint ma. Keleti végét a [[Hatvani kapu]] zárta le, amit csak 1808-ban bontotak el, míg nyugati, Duna felőli vége pedig kétfelé szakadt; az egyik ág az 1760-as évektől a [[Sebestyén utca]], a másik ág 1784-től a [[Kígyó utca]] nevet viselte. Nyomvonala a középkori építkezési szokások miatt korántsem volt olyan egyenes, mint ma.

Az [[1893]]. évi XIV. törvénycikk határozott a [[Szabadság híd]] és az [[Erzsébet híd]] megépítéséről, amihez kapcsoltan az akkor még „Hatvani utcza” átépítéséről, kiszélesítéséről is döntöttek. A [[Kossuth Lajos]] halála után alig négy nappal, [[1894]]. [[március 24.|március 24-én]] a szabadságharcos tiszteletére átnevezett utca aztán az Erzsébet híd építésével párhuzamban nyerte el mai szélességét, vonalvezetését és kialakítását, számos épület lerombolása, illetveárán átépítése(pl áránaz egykor híres [[Kígyó Patika|Kígyó Patikának]] is új épületbe kellett költöznie). A Kígyó és a Sebestyén utcákat is ekkor számolták fel és „egyesítették” a mai utcává. A híd és a [[Ferenciek tere]] (akkoriban Kígyó tér) közti szakasz Eskü utca volt korábban is, ennek nevét ekkor meghagyták, csak egy későbbi korban lett [[Szabad sajtó út]].