„Erdélyi Római Katolikus Népszövetség” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
7. sor:
A szervezet első vezetője [[Betegh Miklós]] volt főispán, ügyvezető igazgatója [[Zombory László]] lett. Éves közgyűléseiket az Erdélyi Katolikus Nagygyűléseken tartották meg. Az egyes szakosztályok, fiók-szervezetek külön-külön szerveztek beszámoló, fölolvasó, tisztújító üléseket, valamint tanfolyamokat tartottak. 1926-ban alakult kolozsvári fiók, amelynek Jelen Gyula lett az elnöke, ügyvezető igazgatónak pedig Sulyok Istvánt választották meg. E tagozat üléseit, felolvasásait a Római Katolikus Főimnázium dísztermében, később az iparosok és a kereskedők Katolikus körének széházában ([[Farkas utca]] 7.) tartotta.
 
1928-ban Temesváron Katolikus Egyházmegyei Központ alakult, majd e központ szorgalmazta a Katolikus Munkásszövetkezet (1932) megalapítását. Nagyváradon[[Nagyvárad]]on 1932-ben országos Kolping-napot tartottak, uyanebben az évben [[Csíkszered|Csíkszeredában]] megtartották az első erdélyi ifjúsági konferenciát, amelyen a csíki katolikus fiatalok 20 község ifjúságát képviselték.
1935-ben az Erdélyi Római Katolikus Népszövetség helyi tagozatában mintegy 18.700 tag, 65 városi és falusi legényegylet, 16 énekkar, 9 zenekar, 1 főiskolai szakosztály, 4 olvasókör, 10 sportegylet, 2 napközi otthon és 2 szegénygondozó egyesület<ref>Adatok Katolikus lexikon i.m.</ref> működött. Az Erdélyi Római Katolikus Népszövetségnek nagy szerepe volt az Erdélyi Katolikus Akadémia megalapításának előkészítésében (1929), mely 1936-tól a [[bécsi döntések]]ig [[Pázmány Péter Társaság]] néven működött. Az Erdélyi Római Katolikus Népszövetség központja a bécsi döntések után Kolozsvár helyett Temesvár lett.