„Dadaizmus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
3. sor:
== Története ==
=== A mozgalom születése: a zürichi dadaisták (1916–1920) ===
Az [[első világháború]]ban semleges [[Svájc]]ban, [[Zürich]] városában, az ott emigrációban élő német és francia művészek – [[Hugo Ball]], [[Emmy Hennings]], [[Tristan Tzara]], [[Hans Richter]], [[Richard Hülsenbeck]], [[Max Oppenheimer]], [[Marcel Janco]], [[Hans Arp]] – alakították meg a később dada néven ismertté vált csoportot. Közülük elsőként a [[münchen]]i Hugo Ball érkezett a városba [[1915]] májusában, s pár házra az emigrációban élő [[Vlagyimir Iljics Lenin|Lenin]] lakásától, a Spielgasse 1. szám alatt [[1916]]. [[február 5.|február 5-én]] megnyitotta az ötven férőhelyes, színpaddal ellátott [[Cabaret Voltaire (Zürich)|Cabaret Voltaire]]-t, amely később a dadaisták szentélyévé vált. Már a megnyitás napján Oppenheimer és Arp festményei, illetve Janco maszkjai díszítették a helyiség falát, s esténként darabokat, zenés-táncos műsorokat adtak elő. A zürichi kabaréban egymásra talált művészeket egyként fogta össze a háború kegyetlenségével és értelmetlenségével szembeni irtózat, a modern civilizációban mechanikussá váló gyilkolás és pusztítás elítélése, a háborús logika cinizmusának megvetése. Úgy érezték, a kortárs Európában zajló események felülírják az emberi rációt, a rend nem helyreállítható többé, s e rendezetlen értelmetlenséget kell tükröznie a művészetnek is. A polgári társadalom őrületének tükörképeként a művészet formanyelvét, korlátait és szabályait megcsúfolva kell és lehet tiltakozni a világégés ellen.
[[Hans Arp]] később elterjedt [[1921]]-es beszámolója szerint [[Tristan Tzara]] 1916. [[február 8.|február 8-án]], a délutáni órákban találta ki a később mozgalmuk elnevezésévé vált ''dada'' szó (mialatt Arp „egy brióst emelt bal orrlukához”), s a szó rövidségében, szuggesztív hatásában és hangzásában is az őrület értelmetlenséget tükrözte, ezzel magával ragadta elvbarátait (a [[francia nyelv|francia]] szó jelentése ’lovacska; vesszőparipa’). Ez a leírás azonban több kortárs tanúvallomás alapján legendának tűnik, s a ''dada'' szó valódi szülőatyjának Ball vagy Hülsenbeck tekintendő.<ref>Elger, ''Dadaism,'' 10–11.</ref> Tény, hogy a francia szavacskát egyre gyakrabban használták saját művészeti mozgalmuk leírására, s mire 1916 májusában megjelent programadó folyóiratuk, a [[Cabaret Voltaire (folyóirat)|Cabaret Voltaire]] első száma, abban Ball már a következőket írhatta: „Az itt összegyűlt művészek elkövetkezendő célja egy nemzetközi szemle közreadása. A szemle Zürichben fog megjelenni, és a DADA (Dada) Dada Dada Dada Dada címet fogja viselni.”<ref>Az eredeti, többnyelvű szöveg: „Das nächste Ziel der hier vereinigten Künstler ist die Herausgabe einer Revue International. La revue paraîtra à Zurich et portera le nom DADA (Dada) Dada Dada Dada Dada.” Elger, ''Dadaism,'' 11.</ref></div>
| |||