„Szentség” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Az akolitus és a világi krisztushívők eucharisztia kiszolgáltatói jogainak tisztázása. |
a önmagukra mutató hivatkozások átírása |
||
2. sor:
A '''szentség''' szó két különböző tartalmat jelöl. A [[latin nyelv|latin]] ''sanctitas'' fordításaként valakinek vagy valaminek a [[szent]] voltára vonatkozik. A latin ''mysterium'' vagy ''sacramentum'' fordításaként a [[kereszténység|keresztény]] [[teológia]] részint leíró, részint értelmező szakkifejezése bizonyos szertartások megnevezésére. A katolikus tanítás szerint a szentség Jézus Krisztus által alapított, hatékony, látható jel (''signum''), melyen keresztül kegyelmeit közli velünk, és isteni életében részesít bennünket. A szentségek azért hatékony kegyelmi jelek, mert nemcsak megjelenítik a kegyelem formáit, hanem valóban közlik is azokat.
A magyar ''szentség'' szó egyaránt használatos a katolikus, az [[Ortodox kereszténység|ortodox]] és a protestáns felekezetekben. A [[magyarok|magyar]] [[kálvinizmus|református egyházban]] a hasonló szertartások megjelölésére hagyományosan az eredeti ''sacramentum''ot alkalmazzák magyaros, ''s''-ező ejtésben és írásképpel:
A [[katolikus egyház]] tanítása szerint a szentségek [[Jézus tanítása és beszédei]] által alapított látható jelek, amelyek [[Isten]] kegyelmét nemcsak jelzik, hanem hatékony módon közvetítik is. A szentségekkel a [[szentségtan]] foglalkozik.
27. sor:
=== „Ex opere operato” ===
E [[latin nyelv|latin]] kifejezés, amely a katolikus szentségtan egyik legfontosabb terminus technicusa, szó szerint annyit tesz: ''az elvégzett cselekményből következően''. Arra vonatkozóan használják a dogmatikában, hogy a szentség érvényességének szükséges és elégséges feltétele a formula korrekt alkalmazása, és – az érvényesség szempontjából – irreleváns a kiszolgáltató és a felvevő hite, személyisége, erkölcsi állapota. E tanítás a [[Tridenti Zsinat]] óta [[hittétel]], és az ökumenikus párbeszéd egyik komoly akadálya.
* A protestáns teológia elutasítja az ''ex opere operato'' tanát, és – összhangban a [[sola fide]] alepelvvel – azt vallja: a
* A katolikus teológia is elismeri és alkalmazza az ''ex opere operantis'' fogalmát, de a kiszolgáltató és felvevő hitét, erkölcsi tartását stb. nem az ''érvényesség'', hanem a ''gyümölcsözőség'' kritériumának tekinti.
97. sor:
|-
!'''Ökumenikus vonatkozás'''
|Számos protestáns egyházban él a [[konfirmáció]] gyakorlata, de nem tekintik
|}
313. sor:
* A keresztséget a protestantizmus is szentségnek tekinti, de tagadja objektív bűntörlő hatását.
* Az úrvacsora szertartását valamilyen módon minden protestáns felekezetben gyakorolják, s többségükben szentségnek is tekintik.
* Számos protestáns egyházban él a [[konfirmáció]] gyakorlata, de nem tekintik
* A négyszemközti, több kiválasztott vezető előtti vagy épp a teljes gyülekezet előtt gyakorolt bűnvallás többnyire része a protestáns egyházak hitéletének is. A bűnösnek ilyenkor „hirdetik” bűnei bocsánatát, de magának az aktusnak nem tulajdonítanak kegyelemközlő hatást, és nem tekintik szentségnek.
* A betegekért, adott esetben a beteggel közösen mondott ima minden felekezetben jelen van, de nem szentségként.
* A protestáns felekezetek többségében is létezik bizonyos fokú hierarchia, és a különböző (vezetői, tanítói, liturgikus) szolgálatok személyhez kötődése. Az [[apostoli szukcesszió]] fogalmát azonban nem alkalmazzák, és a papság intézményét nem tekintik szentségnek.
* A
== Külső hivatkozások ==
| |||