Wikipédia

„Borderline személyiségzavar” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Adam78bot (vitalap | szerkesztései)
botok
12 461 szerkesztés
a Robot: Changing Kategória:Mentális betegségek
Csobankai Aladar (vitalap | szerkesztései)
3 037 szerkesztés
a még jópár typo javítva; további elgépelések magas valószínűsége miatt a {{korr}} sablon feltétele
4. sor:
== A meghatározás eredete ==
 
E zavarhoz hasonló intenzív hangulatváltásokról, impulzív dühösséggel jellemzett kórképeket már az ókorban is feljegyeztek. Később a pszichonanalitikuspszichoanalitikus és pszichiátriai szakirodalomban több különböző megnevezéssel jelölve jegyeztek fel hasonló esetleírásokat:
 
* [[1864]]-ben Bonet T. ''Sepulchretum''-ban megjelent [[Párizs]]ban kiadott írásában ''folie maniaco-mélancholique''-nek nevezte az általa megfigyelt állapotot, melyet kiszámíthatatlanul egymást váltó bűntudattal, depresszióval, hangulatemelkedettséggel és normalitással jellemzett.
* [[1854]]: Falret J. 30 éves munkássága alatt szerzett tapasztalatai alapján a ''Bulletin de l'Académie Médicale'' folyóiratban megjelent cikkében ''folie circulaire''-nek nevezte azoknak az öngyilkosságra hajlamos egyéneknek az eseteit, akiknél az öngyilkos hajlam mellett depresszió, düh, ingerlékenység, hangulati emelkedettség normális periódusokkal való váltakozását figyelte meg.
* [[1854]]-ben a Falret J. által leírt esetekre Baillarger M. a ''folie à double forme'' megnevezést javasolta.
* [[1854]]: Kahlbaum K. L. ''ciklotímiának'' vagy súlyosabb formáját ''vesania typica circularis''-nak nevezte. A mánia (valóságtól elrugaszkodott jókedély) és a melankólia (depresziódepresszió) egyazon kórképben való megjelenésére célozva.
* [[1896]]: Kraeplin E. a cilkotímiás kórképektől való elkülönítését hangsúlyozta és ''szubaffektív'' vagy ''irritábilis személyiség''nek nevezet e kórképet.
* [[1923]]: Schneider K. ''labilis személyiség''nek nevezve hangsúlyozta a labilis hangulatot, ellenséges érzelmi reakciókat, a morózusságot, ingerlékenységet, inpulzivítástimpulzivitást, szociális labilitást.
* [[1925]]: Kretschmer E. ''cikloid-szkizoform temperemantum''nak nevezte a BPD hez hasonló kórképeket.
* A határeseti személyiségzavar fogalmát a [[pszichoanalízis|pszichoanalitikus]] [[Adolf Stern]] használta először [[1938]]-ban, betegek egy olyan csoportjának jellemzésére, akik „betegebbeknek” tűntek, mint a neurotikusok, de „kevésbé betegnek”, mint a pszichotikusok. De az akkori pszichoanalitikus módszerekkel való kezelés nem segített, sőt inkább rontott az állapotukon. A fogalmat azonban a későbbiekben alig használták.
* A ''borderline'' (az angol kifejezés magyar jelentése „határvonal”) meghatározás először [[1967]]-ben jelent meg a ''Journal of Psychoanalitic Association'' című lapban a pszichoanalitikus [[Otto Kernberg]] cikkében a személyiségzavar súlyosságát minősítő jelzőként. Kernberg a borderline személyiségszerveződés fogalmát Adolf Stern definíciójához hasonlóan a [[neurózis]] és a [[pszichózis]] határmezsgyéjén elhelyezkedő állapotként határozta meg.
* [[1977]]-ben Gunderson "Borderline Group of Neurosis" nak nevezet és tíz fő karaktervonssalkaraktervonással jellemezetejellemezte.
* Kernberg értelmezése mára érvényét vesztette. Noha már inkább a sokféle személyiségzavar egyikeként tekintik a borderline tünetegyüttest, melyet a pszichoterápiában a jellegzetes kapcsolódási mód különít el, az okok pszichoanalitikus megközelítése sokat segít a tünetek megértésében, és modern formájában az egyik leghatékonyabb terápiás lehetőség.<ref>[http://www.bura.hu/article.jsp?id=10000074 Elképzelések a borderline személyiségzavar hátteréről]</ref>
 
==Diagnózis ==
 
A diagnózis megállapítása előre meghatározott nemzetközi betegségosztályozási rendszerek diagnosztikai kritériumai alapján, szakember álataláltal történik.
 
=== A BPD diagnosztikus kritériumai (DSM-IV) ===
26. sor:
# Kapcsolatokban a túlidealizálás és leértékelés közötti ingadozás
# Minimum két olyan területen megjelenő impulzivítás amelyben önkárosító: költekezés, [[szexualitás]], [[alkohol]], [[drog]]használat, bolti lopás, felelőtlen autóvezetés, falánk evés
# Érzelmi instabilitás. Az alaphangulat eltolódása [[depresszió]] felé, irritábilitás, vagy [[szorongás]] felé ami néhány óráígóráig, de legfeljebb néhány napig tart.
# A helyzethez nem megfelelő heves [[düh]], vagy a düh feletti kontroll hiánya, pl. gyakori indulathullámzások
# Ismétlődő öngyilkossági fenyegetőzések, gesztusok, öncsonkító viselkedés.
36. sor:
 
Lényeges megkülönböztetlése a pszichotikus affektív zavaroktól.
A pszichotikus zavarok álltalábanáltalában hirtelen lépnek fel, ezzel szemben a BPD állandósult működészavarral jellemezhetők, melyek mélyen rögzülttrögzült karektervonások jelei. A pszichotikus tüneteket pedígpedig sokszor extrém külső stressz hatására jelentkeznek. Ezen esetekben a megterhelés csökkentése esetén a beteg állapota gyorsan javulni kezd, míg a BPD esetén a [[stressz]]csökkenés nem feltétlenül jár állapotjavulással.
 
== Klinikai kép ==
42. sor:
=== Viselkedés ===
 
Az egyén érzéseit heves és intenzív formában juttatja kifejezésre. A viselkedés állhatatlan, szélsőséges. Hosszabb távon megfigyelhetők a hangulati és viselkedésbeli váltások. Önemésztő dühösség, depresszív hangulat mellett, gyakoriak lehet a szorongásos gátoltság, máskor alkalmi magabiztosság, élénk színes viselkedés/hangulat váltakoznak egymással. Kapcsolataira jellemző a felszínesség, a másoktól való függővé válás, önállótlan "tapadó"„tapadó” viselkedés, és a manipulatív megoldások közötti váltakozás.
 
=== Önjellemzés ===
 
Homályos képük van önmagukról, személyes identitásukról. Nem tudják "összetartani„összetartani magukat"magukat”. Bizonytalan identitásuk miatt, kapcsolataikban könnyen másoktól függővé válhatnak. Gyakran szétszórtnak és "szétesettnek"„szétesettnek” érzik magukat. Társkapcsolataikban sokszor magányosnak és elszigeteltnek érezik magukat.
 
=== Disszociatív zavarok ===
54. sor:
=== Rövid reaktív pszichózis ===
 
Hirtelen kialakuló intenzív szorongással, és "énszétesettséggel" járó, visszafordítható állapotok, melyek sokszor csak néhány óráig tartanak, de 2-3 napnál általában nem tovább. Ilyenkor nem tudják megfelelő mértékben elkülöníteielkülöníteni a szubjektív élményt és az objektív, külső valóságot. Ezért nem képesek, a konvenciókanakkonvencióknak és szociális elvárásokanakelvárásoknak megfelelően viselkedni. A valósággal való kapcsolat elvesztése és az elviselhetetlennek megélt érzelmi indulati káosz egyre primitívebb működési szintek felé sodorja őket. Álltalábanáltalában valamilyen módon mégis képesek magukat "összeszedni". Ha azonban ezek az állapotok hetekig tartanak vagy túl gyakran jelentkeznek, akkor kórházi kezelés is indokolt lehet.
 
=== Affektív zavarok ===
156. sor:
 
[[en:Borderline personality disorder]] [[ca:Borderline]] [[de:Borderline-Persönlichkeitsstörung]] [[es:Borderline]] [[fr:Trouble de la personnalité borderline]] [[he:הפרעת אישיות גבולית]] [[it:Disturbo borderline di personalità]] [[nl:Borderline-persoonlijkheidsstoornis]] [[pl:Pograniczne zaburzenie osobowości]] [[pt:Transtorno de personalidade limítrofe]] [[sr:Гранични поремећај личности]] [[sv:Borderline]]
 
{{korr}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Borderline_személyiségzavar”