„Clement Attlee” változatai közötti eltérés

Attlee korán felismerte a [[Harmadik Birodalom|náci Németország]]ból fenyegető veszélyt, a fegyverkezési versenyt a [[müncheni egyezmény]]t a német igényt a [[Szudétavidék]]re. Ellenezte a [[Neville Chamberlain]]-kormány által 1939-ben bevezetett hadkötelezettséget is. Norvégia német megszállása miatt Chamberlain kénytelen volt lemondani. Az új miniszterelnök [[Winston Churchill]] kénytelen volt koalícióra lépni a Munkáspárttal. A háborús kabinetben Attlee egyre fontosabb szerepet vállalt és 1942-től miniszterelnök-helyettes és a tengerentúli területek titkára, 1943-tól a Lord Tanács elnöke lett.
 
1945-ben az európai harcok befejezése után a Munkáspárt felmondta a koalíciót Churchillel és a parlamenti választásokon győztes Attlee és pártja alakított kormányt. Népszerű programot indítottak a jóléti állam és a szociális reform meghirdetésével. 200 fontos törvény született 1945 és 1948 között a radikális reformok végrehajtására, nyugdíjak és egyéb juttatások emeléséről, az állami egészségügyi rendszer működésének korszerűsítésére. Államosítják a legnagyobb angol bankot, a szénbányákat, vasutakat, villamosenergia- vas- és acélipart, távírórendszert. A [[Marshall-terv|Marshall-segély]] segítségével újjáépítik a háborús károkat. Az [[Egyesült Királyság]] részvételével megalakul a [[Nyugat-európai Unió]] és a [[Észak-atlanti Szerződés Szervezete]] (NATO).
 
Megkezdődik a [[Brit Birodalom]] felbomlása, sorra nyerik el függetlenségüket a gyarmatok, [[Jordánia|Transzjordánia]], [[India]], [[Pakisztán]], [[Mianmar|Burma]], [[Srí Lanka|Ceylon]], megszűnik a palesztinai brit mandátum és megalakul [[Izrael]] állam.
 
== Forrás ==